Csavart diós kalács

  

Ha sikerült megtakarítani a karácsonyi sütésből némi diót, akkor itt az ideje, hogy erre a kalácsra pazaroljátok. Nem is kell hozzá alkalom, egy kiadós leves mellé kitűnő kísérő. Borsodóval pláne.
Nem olyan bonyolult, mint amilyen látványos.

    

A tésztához:

45 dkg liszt
5 dkg cukor

1 csipet só

2 dl tej

2 dkg élesztő
10 dkg vaj
2 tojás sárgája
 

A töltelékhez:

2 tojás fehérje
2 evőkanál lekvár
20 dkg dió
15 dkg cukor
    
A kenéshez:
1 tojássárgája
     

Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben egy csipet cukorral. A lisztet összekevertem a sóval és a cukorral, majd összegyúrtam a tojással, az élesztős masszával és a vajjal. A tésztát a duplájára kelesztettem.  A megkelt tésztát átgyúrtam, két cipót formáztam belőle, majd mindkettőt fél cm vastagságú lappá nyújtottam.

A tojásfehérjéket felvertem, majd belekevertem a lekvárt. A massza felével megkentem az egyik lapot, majd megszórtam a cukrozott dió felével. Rátettem a másik lapot, ezt is megkentem habbal, és megszórtam dióval.

A tésztát ezután 2 cm vastag csíkokra vágtam. Egy csíkot csigává tekertem, majd a sütőpapírral bélelt tepsi közepére helyeztem. A többi csíkkal folytattam a körbetekerést, amíg el nem fogyott a tészta.

Megkentem a tetejét tojássárgájával, és 200 fokos sütőben 35 perc alatt pirosra sütöttem.

Fügés-körtés fordított lepény

      

Egy másik fordított süti után jutott eszembe, milyen lehet kelt tésztával ilyet sütni. Nem akartam beborítania a tepsi alját gyümölccsel, inkább csak egy édes, gyors lepényt szerettem volna sütni. Ritkán érem be félmegoldással, ezért egy olyan tésztát készítettem, ami egyszerre illet a sós és az édes változathoz is. Holnap jön a sós, a képeket a facebookon már meg lehet lesni.

  

A recept kattintás után olvasható.

Jostás reggeli lepény

Kedvenc gyümölcsöm a josta, és tegnap kaptam egy egész tállal. Mielőtt az egészet felfaltam volna, kitaláltam ezt a se nem pite, se nem lepényt. A zsíros, édes mascarpone és a savanykás, fűszeres josta tökéletes együtt. Nagy munkára készülődvén reggelire sütöttem. Nagyon szerettük.

 
A tésztához:
35 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál szárított élesztő
1 csipet só
2 evőkanál cukor
1 dl tej
1 dl olaj
2 tojás
  

A lisztet összekevertem a cukorral, a sóval, az élesztővel és a sütőporral. A kissé felvert tojást, a tejet és az olajat a lisztes keverék közepébe öntöttem, gyors mozdulatokkal összevegyítettem, majd lisztes deszkán átgyúrtam.

A tésztát a tepsi méreteinél 10-10 cm-rel nagyobbra nyújtottam, majd 12 téglalapra vágtam. A tészták széleit kissé felhajtottam, és körbenyomkodtam, hogy a kosaraknak pereme legyen. Sütés után a tésztába tett olaj mennyisége miatt könnyen szétválaszthatók a szeletek.

A tetejére:
25 dkg mascarpone sajt
2 evőkanál cukor
2 teáskanál vaníliás cukor
1 tojás
30 dkg josta

A sajtot összekevertem a cukorral, a vaníliás cukorral és a tojással. Megkentem vele a tésztát, és ráhalmoztam a gyümölcsöt. A sütit hagytam kelni egy órát, majd 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt pirosra sütöttem. Melegen a legfinomabb.

Joghurtos-meggyes lepény

A tésztához:

40 dkg liszt

5 dkg cukor

1 csipet só

1,5 dl tej

0,5 dl natúr joghurt

0,8 dl olaj

2 dkg élesztő

1 tojás

   

Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben egy csipet cukorral. A lisztet összekevertem a cukorral és a sóval. A liszt közepére öntöttem a joghurtot, a kissé felvert tojást, az élesztős masszát és az olajat, majd bedagasztottam. Negyven perc alatt duplájára kelesztettem. A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, kinyújtottam 30 X 25 cm nagyságúra, majd sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem.

  

A tetejére:

bontott meggy

0,5 dl natúr joghurt

5 dkg cukor

1 teáskanál fahéj

  

A tésztát megszórtam fahéjjal, és elrendeztem rajta a meggyet. A joghurtot összekevertem a cukorral, megvártam, amíg teljesen feloldódik benne, mert így folyósabb lett. Kiskanállal a meggycsíkok mellett végiglocsoltam vele a tésztát. Hagytam még negyed órát kelni, majd 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem.



Duplán csavart vajas-csipkelekváros csiga

  
Két hónapja, amikor ez a süti készült, két dolog foglalkoztatott: ki kellett próbálnom a zománcos tálat, amit Pécsen szereztem  a vásárban, és az alján olvasható felirat tanúsága szerint - Nemzetközi Nőnap 1974. - épp velem egyidős, és  belecsempészni végre a csipkelekvárt egy sütibe. A tál és a lekvár bevált elsőre, a tészta nem, azon változtatni kellett. Ez itt a második forduló eredménye. Azóta már kétszer készítettem, egyszer meggylekvárral. A lényeg, hogy a lekvár legyen savanykás, hogy ellensúlyozza a vajas réteg édességét.

        

A tésztához:

15 dkg liszt

5 dkg kukoricaliszt

1,5 dl tej

1 dkg élesztő

1 teáskanál cukor

3 dkg vaj

1 csipet só

  

A töltelékhez:

5 dkg vaj

7 dkg cukor

1 csapott evőkanál liszt

3-4 evőkanál csipkebogyó lekvár

  

Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben a cukorral. A kétféle lisztet összekevertem, megsóztam, a közepébe öntöttem az élesztős masszát és a puha vajat, majd bedagasztottam. Meleg helyen 30 perc alatt a duplájára kelesztettem.

A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, majd 1/4 -3/4 arányban elosztottam. Egy 20 cm-es piteforma alját kivajaztam, és beliszteztem. A kisebb darab tésztát kinyújtottam, és az edény aljába fektettem. Erre azért van szükség, hogy a csigák édes tölteléke kifolyva ne égjen le a tálban.

A tészta nagyobb részét 30 X 30 cm-es négyzetté nyújtottam. A négyzetet félbe vágtam. Az egyik felet megkentem a szobahőmérsékletű vaj, a liszt és a cukor keverékével. Ráfektettem a másik fél tésztát, és megkentem a lekvárral. A tésztát hosszában hat csíkravágtam, majd egyenként óvatosan, lazán feltekertem (a lényeg, hogy ne nyomódjon ki belőle a töltelék), és a tálra rendeztem. Meleg helyen, letakarva fél órát pihentettem, amíg a csigák akkorára keltek, hogy szinte betöltötték a tálat.

200 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt pirosra sütöttem.

Vajas, mézes kalács

  

Nem bolond szél, ami fúj, a bolond szép szó, ez őrül szél. Az ember arcába csapkodja a hódarát, belefúj a kapucniba, még a tarkóm is vizes volt, mire végre becsuktam a lakásajtót magam mögött. Csak ledobtam a táskámat és a kabátot, és már melegítettem is a tejet a kalácshoz. Mire rendesen átvedlettem otthoniba, már felfutott az élesztő, és vacsorára már kész is volt a vajas, mézes kalács.

Két rúd készült, egyet vendégségbe szántunk, de lefújtuk az utazást, inkább innen bentről nézzük, ahogy olvad. Lent a fák között már egy-egy helyen látszik a fű.

  

40 dkg liszt

10 dkg kukoricalisz

1 csipet só

2 dl tej

1 doboz natúr joghurt

10 dkg méz

1 teáskanál cukor

2 dkg élesztő

1 tojás

+

10 dkg vaj

  

Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A liszteket öszekevertem a sóval, a közepébe öntöttem a joghurtot, a mézet, a kissé felvert tojást és az élesztős masszát, és gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Lisztezett deszkán átgyúrtam, majd meleg helyre tettem kelni. Negyven perc alatt a duplájára kelt a tészta. Ekkor ismét átgyúrtam, két cipót formáztam belőle.

Az egész kalácshoz elég a 10 dkg vaj, úgy kell osztani, hogy a formák kikenéshez, a tészta kenésére és a tetejére is jusson. ehhez szobahűmérsékletű, teljesen kenhető, puha vaj kell.

Két téglaformát alaposan kivajaztam, és megszórtam liszttel.

A cipókat 25 X 23 cm-es téglalappá nyújtottam (a tégla forma alja 23 cm hosszú). Ecset segítségével vékonyan megkentem őket vajjal, és feltekertem. A kész tekercseket a formákba fektettem, és fél órára meleg helyre tettem kelni, ezalatt szépen megemelkedtek. 180 fokra előmelegített sütőben villámgyorsan, 28 perc alatt megsültek. Amint kivettem a sütőből, még a formában megkentem a tetejüket a maradék vajjal, majd pár perc pihentetés után kiraktam a rudakat egy tiszta konyharuhára.

Epres-túrós kelt torta

  

Az ötlet már korábban megszületett, de várni kellett finom eperre, és nemrég végre kaptam. Eredetileg sütinek terveztem, de családi összejövetelre készültünk, így torta lett belőle. Hét felnőttnek és három kisgyereknek meg sem kottyant uzsonnaidőben.

   

A tésztához:

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 tojás
3 dkg vaj
5 dkg cukor
1 csipet só

Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztet összekevertem a sóval, majd a közepébe öntöttem az élesztős masszát, a puha vajat és a kissé felvert tojást, majd bedagasztottam. Meleg helyen húsz percet kelesztettem, amíg kelt, elkészítettem a tölteléket.

   
A töltelékhez:
1 kg túró
1 pohár natur joghurt
25 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
3 tojás
6 evőkanál búzadara
20 szem eper
A túrót villával összetörtem, belekevertem a joghurtot, a tojást, a cukrot és a vaníliás cukrot.
   

A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, három részre osztottam, és mindegyiket kör alakúra nyújtottam. A tortaforma aljára sütőpapírt csiptettem, egy tészta lapot belefektettem. Megszórtam 3 evőkanál búzadarával, és ráöntöttem a töltelék felét. Erre fektettem a következő lapot, megszórtam a maradék búzadarával, és ráöntöttem a többi tölteléket. A megmosott epreket csúcsukkal felfelé belenyomtam a túróba. Végül óvatosan ráfektettem az utolsó lapot úgy, hogy felvegye a gyümölcs formáját.

Igen magas torta lett, ezért nem melegítettem előre a sütőt, 180 fokra állítottam, hogy legyen ideje átmelegedni a sütinek, és 70 perc alatt megsütöttem.

Sütés után másfél órát hagytam hűlni a formában, majd késsel körbevágtam, lekapcsoltam róla a keretet, és tálra csúsztattam. Alig volt időm fényképezni, épp csak kihűlt, el is fogyott.

Kelt szilvás gombóc

Ma jó napom volt, nem vettem magamra, ami rossz volt, és munka után határozottan úgy éreztem, ma van, mit ünnepelni. Egy barátom emlegette fel egyik nap a Szilvásgombóc dalt, egész nap ez ment a fejemben. Aztán a makacs dallam a kosaramba tette a szilvabefőttet, az ünnep-érzés pedig ...

    

   

Az ötlet már hazafele jövet megszületett, de a keresőbe beírva a "sült szilvás gombóc" kifejezést, mégsem tűnt túl eredetinek. Aztán jobban elmélyedve a receptekben, láttam, hogy a sütik gombócnak gombócok, és szilvásnak szilvásak, de a végeredménynek nincs köze a szilvás gombóchoz. Úgyhogy megküzdöttem vele, és ez a recept nem csak a nevében utal a szilvás gombócra, krumplis kelt tésztával készült, és átjön az érzés.

   

A tésztához:

35 dkg liszt

25 dkg főtt krumpli (a főtt krumplit mértem le)

1 dl tej

1 dkg élesztő

2 dkg vaj

1 tojás

1 csipet só

3 dkg cukor

Az élesztőt egy csipet cukorral felfuttatam a langyos tejben. A krumplit villával összetörtem, összekevertem az élesztős masszával, a tojással, a puha vajjal, a cukorral és a sóval, végül gyorsan összegyúrtam a liszttel. A tésztát kelesztés nélkül a jól belisztezett deszkára borítottam, átgyúrtam, 25 X 25 cm-es négyzetté nyújtottam, majd 25 részre vágtam.

  

A töltelékhez:

szilvabefőtt (25 db magozott egész szilva)
2 evőkanál cukor
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál őrölt fahéj

A cukrot összekevertem a fűszerekkel. a szilvákat szétnyitottam (nem feleztem el), a belsejüket belemártottam a fűszeres cukorba, majd összehajtottam. Mindegyik szilvát becsomagoltam egy-egy darab tésztába, és lisztes kézzel gombóccá sodortam őket.

Tíz percet hagytam kelni a gombócokat, közben 200 fokra előmelegítettem a sütőt, és elkészítettem a tetejére a morzsát.

   
A morzsához:
5 dkg liszt
5 dkg cukor
3 dkg vaj
A szobahőmérsékletű vajat összemorzsoltam a liszttel és a cukorral.

A gombócokat egy 20 X 30 cm-es kivajazott, lisztezett tepsibe rendeztem, és betettem a sütőbe. Tíz perc sütés után sütik összeértek, és kitöltötték a tepsit, ekkor rászórtam az édes morzsát, és további 25 perc alatt pirosra sütöttem a gombócokat. 

Malacfülek

   

  

Már nagyon szeretnék kikerülni ebből a tömény fahéj-szegfűszeg-gyömbér-narancs illat varázsból, és elsején egy jó nagyot szippantani az új év csípősen friss levegőjébe. Sokáig keresgéltem a bűbájbontó receptet, mire megtaláltam, és mellé ezt a végtelenül egyszerű varázsigét (népköltést). Boldog új évet kívánok!

  

   

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!

   
Itt egy ötlet tavalyról: malachonfoglaló és malacfejek.

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 csipet cukor
1 csipet só
1 tojás + 1 a kenéshez
5 dkg vaj
a tetejére: nádcukor vagy só és bors
  

Az élesztőt felfuttattam a langyos, cukros tejben. A lisztet megsóztam, majd ráöntöttem az élesztőt, a puha vajat és a kissé felvert tojást. Kemény tészta lesz, nem lehet dagasztani, gyúrni kell. Meleg helyen fél óra alatt a duplájára kelesztettem. Két részre osztottam, cipókat formáltam belőle, és hagytam állni negyed órát. A cipókat egyenként kinyújtottam fél cm vastagságúra. Egy 5 cm átmérőjű szaggató és egy kés segítségével vágtam ki a füleket úgy, hogy a kivágónak csak az egyik oldalát mélyesztettem bele a tésztába, a hegyes felét pedig a késsel szabtam ki. A tésztát sütőpapírra helyeztem, megkentem tojással, és egy szívószál segítségével kis lyukat vágtam a tésztán. Összesen 32 fület készítettem, 16 darabot nádcukorral szórtam meg, a többit pedig sóval és borssal. 200 fokra előmelegített sütőben megsütöttem.

Miután kihűlt, újévi jókívánságokat kötöttem rájuk.

Először mindenkinek más-más üzenetet szántam, de ennél a népi rigmusnál tökéletesebben nem tudtam volna megfogalmazni azt, amit szeretnék mindannyiunknak.

Morcosság ellen való orvosság - Kanalas kalács

   

Ezt a kalácsot akkor készítem, amikor nincs hely előpakolni a deszkát, mert épp más is készül, vagy felfordulás van, mint például tegnap ablakpucoláskor. A szép fényesre, hólyagosra kelt tésztával ugyanis sütés előtt már semmi tennivaló nincs, mint egy élesebb szélű kanállal nagy galuskákat kanalazni belőle, ezeket megforgatni natúr joghurtban vagy olvasztott vajban, esetleg mindkettőben, és a kikent tepsibe halmozni, mint az aranygaluskát. A kész kalács is hasonlít az említett édességre. Sós és édes változatban is elkészíthető, sőt, az édes változatban lecsökkenthető a cukor olyan mennyiségre is, ami akár sonka és tojás mellé is kínálható. De hol van az még! A gyorsan ránk telepedő, hűvös estéken isteni illatával - a tea, a forraltbor vagy a kakaó mellé - morcosság ellen való orvosságnak is tökéletes ez a kalács.

Kattintás után olvasható a tészta receptje, és néhány változat az elkészítésre.

Feltámadás

Kellemes húsvétot!

Kalácsony

    

Nem variálok, mindig a Horváth Ilona féle bejglit sütöm, mert az finom, bár a tölteléket nem úgy csinálom. Persze az egész család szeretne belőle, így dupla adagot készítettem minden évben, és mivel a szépeket visszük ide-oda karácsonykor, hazaérve nekünk csak a repedt, a csálé, meg a vége jutott. Megelégeltem. A recept maradt, mert mint mondtam, finom, de a forma változott. Így született a karácsonyi kalács: a kalácsony. Egy adag tésztából két 22 cm-es kerek kalács lesz, négy-négy réteg tészta között három-három réteg töltelék. A tészta itt.

    

A leírt tésztát bedagasztottam, megkelesztettem, majd két részre osztottam, amelyeket cipóvá gyúrtam. Egy cipót négy részre vágtam, majd három részből egy-egy kis darabot lecsippentettem, és a negyedik kis cipóhoz gyúrtam. A lényeg, hogy a legfelső rétegre több tészta jusson, mert ez teljesen körbeveszi a kalácsot, és fontos, hogy ne repedjen meg. (Na tessék visszaértem az eredeti problémához! Csak itt kézben tartom a dolgokat.) Kikentem a tálat (22 cm-es kerek) margarinnal, majd jól beliszteztem. A kisebb gombócokat kinyújtottam épp akkorára, mint a tál belseje (ha nagyobb lett, és nagyobb lett az tuti, akkor levágtam, ebből lett rajta a dekoráció), és sorban belefektettem őket, közéjük kenve a töltelék harmadát-harmadát. A legnagyobb gombóc tésztát nagyobbra nyújtottam, mit a tál, majd ráfektettem a rétegekre. A széleket szépen behajtogattam a tésztarétegek alá. Amikor kész, akkor úgy néz ki, mint egy nagy lapított cipó. Az itt-ott lecsippentett maradékokból fenyő és csillag formákat vágtam, és egyik oldalukat vízzel megnedvesítve a kalács tetejére ragasztottam őket. Végül megkentem tojással, és hogy a gőz is kiszabadulhasson, szívószállal lukakat fúrtam a tésztába. 200 fokos sütőben 35-40 perc alatt megsül.

  

Mákos:

2 kerek kalácsra elegendő:

20 dkg mák

1,5 dl tej

15 dkg cukor

1 citrom reszelt héja

A mákot a cukorral összekevertem, közben felforraltam a tejet. Amikor a tej forrni kezdett, félrehúztam a tűzhelyről, beleöntöttem a cukros mákot, majd belereszeltem a citrom héját. Összekevertem, és lehűtöttem. Mivel a máktöltelék elég sűrű massza, a kalács utolsó rétege alá szoktam kenni egy kanálnyi lekvárt, hogy már ne kelljen nyomorgatni a tésztát. Szerintem ide a szilvalekvár a tuti.

   

Diós:

Na ezt nem cifrázom:

20 dkg dió (ha minden mindegy 25 :-)

15 dkg cukor

baracklekvár

Nem szoktam összekeverni, hanem a tésztarétegeket megkenem lekvárral (vékonyan), majd rászórom a cukros diót. Ennyi.  

Mézes fonott kalács, avagy össze-vissza fogok álmodni

Ezen szent pillanatban vettem ki a sütőből a mézes fonott kalácsot, még van egy kis munkám, hát hosszú lesz az este, úgyhogy tutira meg is kóstolom. A tészta ötletét az adta, hogy az új mézes üveget beleállítottam a nagy fél literes bögrébe - mert egyébként mindenhova odaragad, így meg a bögrét és az üveget néha el- és lemosom, és kész -, a régiből meg valahogy ki kellett műteni a maradék beleragadt mézet. Mivel mikróm itt nincs, és egyébként a melegítős ötlet sem ad valódi eredményt, inkább feloldottam egy kis meleg tejjel, és begyúrtam vele ezt a tésztát. Leginkább a tejlevesre emlékeztet az illata, vagy a mézes tejes puliszkára. Ma éjjel össze-vissza fogok álmodni, de vállalom, ennem kell még egy szelet.

   

A tésztához:

40 dkg finomliszt

10 dkg kukoricaliszt (attól lett ilyen szép sárga)

1 csipet só

1 tojás

3 dl tej (meg a végén egy evőkanálnyi a kenéshez)

2 dkg élesztő

10 dkg vaj (9 dkg a tésztába, egy kicsit a tepsi kenéséhez, és a maradék a fonáshoz a kézre)

5 evőkanál méz (meg a végén egy teáskanálnyi a kenéshez)

A mézet a langyos tejben feloldottam az élesztővel együtt, hagytam felfutni. A liszteket öszekevertem a sóval, ráöntöttem a tejes keveréket, az olvadt vajat és a kissé felvert tojást, majd bedagasztottam. Háromnegyed órát pihent, akkor átgyúrtam, és hat cipót formáltam belőle. A cipókat 35-40 cm-es rudakká sodortam, a rudak végét jól összenyomtam, és vajas kézzel összefontam őket. A tepsiben még hagytam kelni fél órát, aztán a 200 fokos sütőben készre sütöttem.

Az utolsó előtti pillanatban még megkentem a tetejét 1 evőkanál tej és egy teáskanál méz keverékével, és néhány percre még visszadugtam a lekapcsolt sütőbe.

Lefényképeztem egészben is, de ez nem lett egy nyertes kép, ezért eldugtam ide hátra:

   

Fázós körték

   

Fázós körte. De miért is?

   

Mert a negyed körtéket szépen sálba csomagoljuk, és úgy sütjük ki.

A tészta a szokásos édes kelt tészta (50 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 10 dkg cukor, 10 dkg vaj, 2 dl tej, csipet só, 1 tojás) aminek a feléből egyik nap lepényt készítettem, rásoroztam a vékony körteszeleteket, és három evőkanál mézzel elkevert joghurttal nyakon öntöttem. Itt a kép:

  

  

A tészta lefagyasztott másik felét ma használtam fel.

Nyolc negyed körte kellett hozzá, pontosabban nyolc körte negyede, mert a szárával együtt szerettem volna megsütni.

  

             

A negyed körtéket borecettel meglocsoltam, és egy kis vajon kristálycukorral karamellizáltam. A kis cserepeket kivajaztam, és megszórtam kiszttel.

  

A tésztát nyolc részre vágtam, fahéjas porcukorral megszórt deszkán 1 cm vastag 25-30 cm hosszú rudakká sodortam, és a negyed körtéket betekertem velük. A bebugyolált körtéket a cserepekbe állítottam, azokat egy tepsibe, a körték szárához egy csepp vajat és még egy kis cukrot szórtam, és a sütit 200 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.

  



Barackos kelt

Imádom a kerek sütiket, kalácsokat, ezért egy  - mindjárt lemérem, igen - 22 cm átmérőjű üvegtálban sütöttem meg a sütit, a tál aljában és tetejében is sütöttem egyet! Szóval, nem érdemes nagy tepsiben készíteni, mert fontos, hogy minden szelethez jusson a ropogósra sült vastag kelt tésztából és a krémes-barackos közepéből is. Szerintem.

   

A tésztához valók:

40 dkg liszt (mértem)

12,5 dkg vaj

5 dkg cukor (A tésztának nem kell túl édesnek lennie, arra ott a krém.)

2 dl langyos tej

2 dkg élesztő

1 tojás

csipet só
  

A lisztet a cukrot és a sót összekevertem. Egy kis tálban langyosra melegítettem a tejet - itt nincs mikró -, beletettem a vajat, majd az élesztőt, és simára kevertem (kézzel:-). Villával kicsit felvertem a tojást a pohárban, amibe felütöttem, aztán ez is ment a tejes keverékhez.  A folyadékot a lisztre öntöttem - nem vártam az élesztőre -, és beindítottam a dagasztót (még én vettem a mamának, újabb, mint az enyém otthon.)

Egy isteni sima, puha tészta lett belőle, amit kétfelé szedtem, majd kézzel széthúztam a tál nagyságára. A vajjal kikent és liszttel megszórt formákba nyomkodtam a tésztát úgy, hogy jó magas pereme legyen.

  

Erre jött a krém:

20 dkg natúr vajkrém (Nem tévedés! Egy 250 grammos kiszerelésű, sajátmárkás terméket használtam.)

1 csomag vaníliás cukor

1 evőkanál cukor

1 evőkanál méz

Csak kanállal jól kikevertem, és megkentem vele a tésztát.

Erre jött a barack, a kettőre hét szem - elég kicsi - barackot szeltem rá.

200 fokos sütőben hamar megsült. Na jó, a lényeg, hogy az alja is szépen megpiruljon, és ez az üvegedényben tökéletesen ellenőrizhető is.

Mennyei, tömény édesség.

Figyelem! Melegen az igazi. Ebéd után, egy fekete mellé...