Lusta kuglóf

 
A jól bevált spórolós, lusta kuglófot sütöttem a héten, és most sem hagyott cserben a régi praktika. Egy kevés graham lisztet kevertem a tésztába, kristálycukor helyett nádcukrot használtam, és két citrom héját reszeltem bele egy helyett, de egyebet nem változtattam rajta. 
Csak egy tojás kell bele, ettől viszont nincs a tésztában akkora összetartó erő, nagyon laza, morzsás lesz a kalács állaga, amit mi bírunk. Hogy mégse hulljon szét a nagy lazaságban, a kelesztés felénél villával át kell forgatni a tésztát. Ez kicsit átrendezi a szerkezetét, összekapaszkodnak benne a hólyagok. Aztán csak hagyni kell tovább kelni, és már lehet is sütni.
Egy kis béke az asztalon.
 

Kacsás lepény

     
Ez a lepény maradék-felhasználás a köbön. Az olajbogyós rudakat szinte mindig úgy készítem, hogy egy jó nagy adag tésztát begyúrok, és egyszerre csak a harmadát vagy felét sütöm ki. Ilyenkor a tészta másik része szunyókálni megy a mélyhűtőbe. Nincs annál jobb, mint reggel kitenni egy tálra egy csomagot, és este munka után csak sodorni a rudakat, és már mehet is a sütőbe. Vagy fordítva, este kitenni, és reggel frissen sütve a reggeliző asztalra tenni. Naszóval, a lényeg, hogy mindenfélét megtakarítok, és a maradékból igenis lehet ünnepit készíteni. Most épp füstölt kacsamelles lepényt.
Elég sokszor készítek ilyesmit, és már megtanultam, hogy nem elég egyszerűen megtölteni hússal a tésztát, valahogy meg is kell neki ágyazni. Ebben a receptben egy nem szokványos krumplipüré az alap, ami fehérborral, snidlinggel és egy kis mustárral készült. Erre terítettem a darált füstölt kacsamellet és a fekete olajbogyót.  
A tészta hozzávalói megtalálhatók az olajbogyós rúdnál, az ott található adagnak az épp a harmada volt, de a receptben leírtam egy tésztát, ami épp ekkora lepényre elég, és már bevált.
 
Részletes recept pedig kattintás után olvasható.
    

Nyári ropogtatnivaló - citromos-bazsalikomos keksz

  
Tegnap két vihar között legalább kisütött a nap, ma már meg sem szakad a felhősátor a fejünk felett. Szerencsére jó nagy adagot sütöttem a nyári kekszből, kitart, amíg kiderül.
Citromos, a bazsalikomtól kissé pikáns, ropogós keksz. Ezt a fajta tésztát nem úgy készítem, mint az omlós kekszeket vagy a kitöltésre váró linzereket. Ott fontos, hogy a cukor feloldódjon és a tészta egynemű legyen. Itt épp az ellenkezője a cél, a tésztát gyorsan begyúrom, a nádcukornak nincs ideje feloldódni, a szemcsék rusztikussá, ropogóssá teszik a kis kekszeket. Ezt még fokoztam egy kis zabpehellyel, és a sütés előtt a kekszekre szórt cukorral. Tojásmentes. Mentával is működik.
  
A recept kattintás után olvasható.

Olívás rúd - megint

  
Ez nálunk igazi etalon, minden bulira elkészül, nem lehet elrontani. A lényeg az, hogy az arányok megmaradjanak, azon túl viszont végtelen a variációs lehetőség, amit nálam elsősorban az befolyásol, mi lapul a kamrában. Van már egy recept itt, az elkészítés most is ugyanaz volt, csak a tészta összetevőin változtattam. Majális van, úgyhogy sör került a tésztába.
Kattintás után olvasható a hozzávaló lista.