Borkrémes-mandulás kosárkák

 
 
A tésztához:
15 dkg graham liszt
15 dkg őrölt mandula
8 dkg nádcukor
1 tojás sárgája
12,5 dkg vaj
1 csipet só
   
A krémhez:             
2,5 dl vörösbor (Fekete Borpince Cabernet franc válogatás 2011)
15 szem szegfűszeg
2 rúd fahéj
8 dkg nádcukor
2 tojás sárgája
2 teáskanál finomliszt
   
A kosarak megkenéséhez:
2 evőkanál bodzalekvár (vagy piros bogyós lekvár)
   
A csokimázhoz:
3 evőkanál kakaópor
2 evőkanál nádcukor
2 evőkanál vörösbor (Fekete Borpince Cabernet franc válogatás 2011)
1 dkg vaj
  
A formához:
2,5 dkg vaj
1 evőkanál liszt
  
Díszítéshez:
3 dkg szeletelt mandula
   
Ami még bizti kell:
24 darabos kis (4,5 cm átmérőjű) muffin sütő tepsi
alufólia és aprószemű bab (A vaksütéshez 6-7 szem babot alufóliába csomagoltam. 24 ilyen kis csomagot készítettem. Többször is felhasználható.)
   
A krém (érdemes ezzel kezdeni):
A vörösborba beletettem a szegfűszeget, a fahéjat és a cukrot, felforraltam, és 5 percig gyöngyözve hagytam forrni. Egy edényben közben habverővel összekevertem a két tojás sárgáját a liszttel és két evőkanál borral (a meleg borból kanalaztam ki). A felforralt borból kiszedtem a fűszereket (félretettem őket a karácsonyi dekorációhoz), és a bort lassan a tojásos masszára csorgattam, és habverővel alaposan kikevertem. A masszát visszatettem a tűzre, és folytonos keverés mellett besűrítettem. A kész krémet hűtőbe tettem hűlni.
   
A tészta:
A mandulát, a lisztet, a cukrot és a sót összekevertem. Hozzáadtam a vajat és a tojás sárgáját, és alaposan összegyúrtam. Nem baj, ha kissé morzsálódik. A tésztát folpackra borítottam, rudat formáltam belőle, és szorosan becsomagoltam. A rudat alaposan összenyomkodtam, és meghengergettem, hogy egyenletesebb formát kapjon, és a tészta még jobban összetömörödjön. Fél órára hűtőbe tettem.
A sütőforma mélyedéseit ecset segítségével szobahőmérsékletű vajjal megkentem, és alaposan beliszteztem.
A lehűlt tészta rudat 24 korongra szeleteltem. Minden mélyedésbe belenyomkodtam egy-egy korongot. A kosarakba egy-egy alufólia-bab csomagot ültettem.
A tésztát 220 fokra előmelegített sütőben 8 percig sütöttem.
A formát kivettem a sütőből, kivettem a babot a kosarakból, és a süti mélyedéseit minden oldalról alaposan megkentem bodzalekvárral.
A sütő hőfokát 200 fokra mérsékelve további 8 percig sütöttem a kosarakat.
A formában hagytam őket kihűlni.
A kihűlt kosarakat megtöltöttem a borkrémmel.
   
A máz:
A kakaót és a cukrot összekevertem, majd hozzáadtam a bort. Mérsékelt tűzön felhevítettem, és hagytam, hogy kissé besűrűsödjön. A tűzről levéve belekevertem a vajat, és kevergetve kissé lehűtöttem. Végül teáskanállal a sütik tetejére csorgattam a sűrű, fekete csokimázat, és a tetejére szeletelt mandulát szórtam.

Mámorítóan édes nap a Fekete Borpincénél

Múlt szombaton egy nagyon izgalmas rendezvényen vettem rész. A Fekete Borpince sütiversenyt rendezett, nevezni a pincészet borainak felhasználásával készült karácsonyi süteményekkel lehetett. A rendezvényre egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet, aki a családjával részt vett az előző süti versenyen, és szintén kedvet kapott a sütésre.
A verseny feltétele volt, hogy a sütemények otthon, minőségi, természetes alapanyagokból, mesterséges élelmiszeripari adalékanyagok mellőzésével, kizárólag a Fekete Borpince minőségi palackos borainak felhasználásával készüljenek. Mivel ilyen megmérettetésen még sosem vettem részt – tudom-tudom, már sokan ettek a süteményeimből, de még sosem zsűrizték őket élesben –, ezért nagy izgalommal álltam neki az előkészületeknek.
Gyakran használok bort a tésztákhoz, főleg a keltekhez, de most kimondottan az volt a célom, hogy érezhető legyen a sütiben a bor és annak jellege. A receptek összeállításánál a kiírásban szereplő szempontok mellett még rengeteg felsorakozott: szállítható, előre elkészíthető, kínáló falatként tálalható legyen. Végül két süteményt találtam ki (a borkrémes-mandulás kosárkát és a borostyán szeletet), a próbasütés után az egyik tésztáján módosítottam kicsit (5 dkg-mal kevesebb graham lisztet, és pont ennyivel több mandulát tettem a tésztába), és amikor a feltételeknek megfelelően leadtam a recepteket, éreztem, hogy a sütemények miatt már nincs miért izgulnom.
Persze ezzel még nem volt vége az előkészületeknek. Általában nem könnyítem meg saját dolgomat. Mivel a sütiket magunk kínáltuk a versenyen, beálltam barkács csajnak, és készítettem hozzá két tálcát. Aztán napokig gondolkoztam a csomagoláson, mert az asztalnál már nem akartam kézzel fogdosni az édességeket. Végül beugrasztottam a versenybe a barátnőmet is, mert jobb magunk mellett tudni a konkurenciát. ;)
Kiváló hangulatban telt a délután és az este, finom sütiket és borokat kóstolhattunk. Külön kiemelném a kékfrankos sillerből készített forralt bort, ami felmelegítette a kezünket, és megadta az alaphangulatot a családias délutánhoz. Amíg eszmét cseréltünk a receptekről, addig a zsűri dolgozott, majd mi is bevetettük magunkat, hogy a közönségszavazat is megszülethessen.
A zsűri tagjai voltak:
Nándori László cukrászmester - Nándori Cukrászda, Budapest
Huszti Edina gasztronómus, sommelier - Bella Napoli Pizzéria és Étterem, Szekszárd
Fekete Mihály borász - Fekete Borpince, Szekszárd.
A borkrémes-mandulás kosárkával második díjat szereztem. Tudom, hogy ez most szerénytelenség, de bátran állítom, hogy ez egy kitűnő sütemény.
A két recepttel hamarosan jövök, egyelőre itt egy teljesen szubjektív válogatás a versenyen készült képekből.

    Előkészületek

Utolsó simítások (borostyán szelet)

Vörösboros krémmel töltött mandulás kosárka (II. helyezés)
      
Amíg a zsűri dolgozott...
  
...mi a borokról és a sütikről beszélgettünk.

Kóstolt, és szavazott a közönség,...

...és én is. :)

A díjazottak:

I. hely: Acélosné Solymár Magdolna és Fodor Angelika: mézeskalács boros, aszalt gyümölcsös krémmel töltve

II. hely: Bechtel Helga: borkrémes-mandulás kosárka

III. hely: Szegedi Gabriella: Vilmos kuglófja

Közönségdíj: Szegedi Gabriella: A patikárius céklája

A pincészet két különdíja: Juhász Karina: Fekete fatörzs, valamint Richolmné Ács Ildikó és Richolm Diána: Karácsonyi fatörzs 
                                     

Fehérboros pite

  
Ezt az ötletet már dédelgettem egy ideje, mire szeptemberben végre megsütöttem. Azóta több borral készült recept is született. Sütögetés és némi javítgatás után kettővel neveztem is a Fekete Borpince sütiversenyére, ami nagyon jó hangulatú rendezvénynek ígérkezik. Azt a két receptet majd a versenyről készült beszámolóval együtt osztom meg veletek. De most jöjjön a boros pite receptje. Vigyázat, nagyon boros!

A krémhez:
5 dl fehérbor
1 citrom leve
3 tojás
3 evőkanál liszt
5 evőkanál cukor
őrölt szegfűszeg és fahéj

3,5 dl bort felforraltam a cukorral és a fűszerekkel, majd beleöntöttem a citromlevet. A tojásokat habverővel kikevertem a liszttel és a maradék borral, majd a masszát belekevertem a forró borba. A krémet visszatettem a tűzhelyre, besűrítettem, és hagytam kihűlni.


A tésztához:
10 dkg darált mandula
12 dkg liszt
5 dkg cukor
1 teáskanál sütőpor
csipet só
1 citrom reszelt héja
10 dkg vaj
1 tojás

A lisztet összevegyítettem a mandulával, a cukorral, a citromhéjjal, a sütőporral és a sóval. Elmorzsoltam benne a puha vajat, majd a tojással összegyúrtam a tésztát. A tésztát egy kivajazott, belisztezett piteformába morzsoltam, belenyomkodtam, hogy magas pereme legyen, és megszurkodtam villával. 200 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt elősütöttem a tésztát, majd beleöntöttem a krémet, és 180 fokon további 30 perc alatt megsütöttem.
A tésztából egy diónyit lecsippentve dekorációnak kis kekszeket süthetünk. A kész süteményt megszórhatjuk fahéjjal, vagy bevonhatjuk csokimázzal is.

Szelet sütinek is elkészíthető, az adag egy 20 X 30 cm-es tepsire elég.

Mákos-gyömbéres cantuccini

   
Íme egy újabb cantuccini. Nyár elején sütöttem meg először, akkor gyömbér helyett reszelt citromhéjjal, és úgy is jó volt. Másodszor citromhéj helyett reszelt gyömbér került a tésztába - mert csak az volt otthon -, nem is kevés, és a recept így is maradt, mert így volt az igazi. Görög joghurttal nagyon finom reggeli vagy uzsonna.

35 dkg liszt
15 dkg darált mák
15 dkg cukor
1 csomag sütőpor
1 csipet só
2-3 dkg friss, reszelt gyömbér
7 dkg vaj
3 tojás
   
A lisztet összekevertem a mákkal, a cukorral, a sütőporral és a sóval. Belereszeltem a friss gyömbért, elmorzsoltam benne a vajat, majd a tojásokkal készre gyúrtam a masszát. A tésztát három részre osztottam, és lisztezett deszkán 25 cm hosszú rudakká sodortam őket. Sütőpapírra tettem, és kissé belapítottam a rudak tetejét. 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem. A sütőből kivéve 1,5 cm vastag szeletekre vágtam a rudakat, majd a szeleteket visszafektettem a sütőpapírra, és visszadugtam a sütőbe. 5 perc sütés után lekapcsoltam a sütőt, és tovább szárítottam a süteményt. A szárítás idejét az határozza meg, hogy inkább omlós vagy ropogós, kekszes állagot szeretnénk elérni. Mi az utóbbit szeretjük. :) 

Bodzás cantuccini

   
Azóta imádom ezt a sütit, amióta először ettem Olaszországban. Sokszor sütöm, mert nálunk annyi keksz fogy, amennyi van, úgyhogy a készletnek kimeríthetetlennek kell lennie. Nagyon egyszerű sütemény, sokáig eláll, és végtelenül variálható.
Szerintem a tésztát nem kell túlízesíteni, mert épp abban rejlik az erőssége, hogy bármihez hozzásimul, kávéhoz, kakaóhoz, teához, borhoz...
Tegnap kaptam egy nagy zacskó bodzát, lekvár lett belőle, de előtte még félretettem egy kis tál bogyót, ez került ma a sütibe. Nem lett kimondottan bodza ízű, inkább olyan benne a bogyó, mint a kuglófban a mazsola, meglepetés.
  
Egy másik recept itt, és hamarosan jövök egy mákossal is.
40 dkg finomliszt
10 dkg őrölt mandula
15 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 csipet só
7 dkg vaj
4 tojás
Az összes száraz hozzávalót összekevertem. A hideg vajat elmorzsoltam ebben a lisztes keverékben, majd a közepébe öntöttem a kissé felvert tojásokat, és összegyúrtam a tésztát. 4 részre vágtam, rudakat sodortam belőlük, és kissé ellapítottam a tetejüket. Belenyomkodtam a tésztába a bogyókat, a rudakat összezártam, és hengerré formáztam. A sütőpapíron ellapítottam a rudakat (nagyjából 20 cm hosszúak és 4 cm szélesek voltak), majd 180 fokos sütőben épp csak aranysárgára sütöttem őket. A sütőből kivéve 1-1,5 cm széles szeletekre vágtam - még melegen, mert a süti széle hamar kiszárad, és akkor nehéz felvágni -, oldalukra fektetve visszatettem a sütőpapírra, és a sütőben további 10 percig szárítottam őket.

Kapros-spenótos leveles lepény

    
Íme egy régi recept. Addig érdemes kipróbálni, amíg van friss kapor. Sütés után a kosárkák könnyen szétválnak, remek reggelire (előző este is összerakható), vacsorára vagy akár piknikre.

40 dkg leveles tészta
Itt található a leírása. A kerek lepényhez a házilag készített tészta fele szükségeltetik, de 40 dkg bolti tésztával is elkészíthető.

A töltelékhez:
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál liszt
4 dl tej
20 dkg fagyasztott parajpüré
1 csokor kapor
só és cukor ízlés szerint
4 szelet sonka

A lisztet és az apróra vágott fokhagymát vajon megpirítottam, felöntöttem tejjel, és alaposan elkevertem. A mártást két részre osztottam. Az egyik feléhez adtam a felengedett spenótot, megsóztam, és felforraltam. A másik felébe beleszórtam az apróra vágott kaprot, megsóztam, és tettem bele egy kávéskanálnyi cukrot.  A leveles tésztát fél cm vastagságú körré nyújtottam, sütőpapírra tettem, majd 16 szeletre vágtam. A tészta darabokat középen kezdve egymás mellé húztam, és összenyomkodtam, hogy kosárkákat kapjak, majd a papírról a kivajazott, kilisztezett piteformába csúsztattam. A mélyedéseket felváltva kaporszósszal és spenóttal töltöttem meg. A sonkaszeleteket hosszában két részre vágtam, és feltekerve a kapros töltelékbe nyomkodtam.

Sós fordított lepény

  
Íme a fügés-körtés fordított lepény testvére. Ugyanabból a tésztából készült, csak sós "feltéttel". A tészta készítése itt olvasható. A sütőpapírt beolajoztam, mert itt nem volt cukor vagy méz, ami karamellizálódva megakadályozta volna, hogy a papír a tésztára ragadjon. A papíron elrendeztem a bevagdalt szalonnát, a csípős kolbász szeleteket és a szintén méregerős paprika karikákat. A kinyújtott tésztát megkentem egy kanál tejföllel (épp csak azért, hogy kissé ragadjon), és enyhén megsóztam (csak enyhén, mert a szalonna és a kolbász amúgy is igen sós). A tésztát a tejfölös felével lefelé a papírra borítottam, majd 200 fokos sütőben 25 perc alatt pirosra sütöttem.

Fügés-körtés fordított lepény

      
Egy másik fordított süti után jutott eszembe, milyen lehet kelt tésztával ilyet sütni. Nem akartam beborítania a tepsi alját gyümölccsel, inkább csak egy édes, gyors lepényt szerettem volna sütni. Ritkán érem be félmegoldással, ezért egy olyan tésztát készítettem, ami egyszerre illet a sós és az édes változathoz is. Holnap jön a sós, a képeket a facebookon már meg lehet lesni.
  
A recept kattintás után olvasható.

Gombás lepény

  
A bazsalikom nem akar megerősödni a kertben. Vártam, vártam, de mégiscsak azért zöldell, hogy leszedjük, hát módszeresen körbecsipkedtem a növénykéket, és lett egy kis kupac levelem a tésztához. Igaz, nem is kell sok, hogy az illat átjárja a tésztát.
Bedagasztottam, és a hűtőbe tettem, hogy másnap munka után friss lepényt vacsorázhassunk. Körbejártam a város zöldségeseit, égen-földön fügét kerestem egy recepthez. Azt persze nem találtam, viszont vettem újhagymát (lilát), gombát, szárított paradicsomot és friss fokhagymát is, úgyhogy a feltét is összeállt a tésztához.
  
2 lepényhez!
  
A tésztához:
60 dkg liszt
3,5 dl langyos víz
1 dl olívaolaj
2 teáskanál só
2 dkg élesztő
egy marék bazsalikom levél apróra vágva
 
Az élesztőt elmorzsoltam a langyos vízben. A lisztet a sót és a bazsalikomot összekevertem, majd a közepébe öntöttem a feloldott élesztőt és az olajat. Bedagasztottam, és a hűtőbe tettem. Sütés előtt egy fél órával kivettem, átgyúrtam, két cipóra szedtem, és a deszkán hagytam kiengedni. Ha rögtön készül, akkor negyven percig kell keleszteni, majd átgyúrni, és két részre szedni. A cipókat olajos kézzel kb 40 cm átmérőjű lepényekké nyújtottam, majd sütőpapírra fektettem őket.
 
A feltét:
1 kis doboz tejföl
6 nagy fej csiperke
6-8 szárított paradicsom
3 fej lila hagyma
6 gerezd fokhagyma
só, bors
olívaolaj
  
A lepényeket vékonyan megkentem tejföllel, megszórtam az apróra vágott fokhagymával, megraktam a felszeletelt gombával, hagymával és szárított paradicsommal. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam olívaolajjal, és 200 fokos sütőben 30 perc alatt megsütöttem.

Meggyes kosárkák

   
Hoztam egy leveles tésztás sütit. Meggyel készült, de bármilyen gyümölccsel finom lehet. Sütés után a kis kosarak szépen szétválnak, így nem kell szeletelni. Ez a leveles a krémnek köszönhetően hidegen is friss marad, már, ha marad.
  
A recept egy kattintás után olvasható.
   

Jostás reggeli lepény



Kedvenc gyümölcsöm a josta, és tegnap kaptam egy egész tállal. Mielőtt az egészet felfaltam volna, kitaláltam ezt a se nem pite, se nem lepényt. A zsíros, édes mascarpone és a savanykás, fűszeres josta tökéletes együtt. Nagy munkára készülődvén reggelire sütöttem. Nagyon szerettük.
 
A tésztához:
35 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál szárított élesztő
1 csipet só
2 evőkanál cukor
1 dl tej
1 dl olaj
2 tojás
  
A lisztet összekevertem a cukorral, a sóval, az élesztővel és a sütőporral. A kissé felvert tojást, a tejet és az olajat a lisztes keverék közepébe öntöttem, gyors mozdulatokkal összevegyítettem, majd lisztes deszkán átgyúrtam.
A tésztát a tepsi méreteinél 10-10 cm-rel nagyobbra nyújtottam, majd 12 téglalapra vágtam. A tészták széleit kissé felhajtottam, és körbenyomkodtam, hogy a kosaraknak pereme legyen. Sütés után a tésztába tett olaj mennyisége miatt könnyen szétválaszthatók a szeletek.

A tetejére:
25 dkg mascarpone sajt
2 evőkanál cukor
2 teáskanál vaníliás cukor
1 tojás
30 dkg josta

A sajtot összekevertem a cukorral, a vaníliás cukorral és a tojással. Megkentem vele a tésztát, és ráhalmoztam a gyümölcsöt. A sütit hagytam kelni egy órát, majd 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt pirosra sütöttem. Melegen a legfinomabb.

Joghurtos-meggyes lepény


A tésztához:
40 dkg liszt
5 dkg cukor
1 csipet só
1,5 dl tej
0,5 dl natúr joghurt
0,8 dl olaj
2 dkg élesztő
1 tojás
   
Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben egy csipet cukorral. A lisztet összekevertem a cukorral és a sóval. A liszt közepére öntöttem a joghurtot, a kissé felvert tojást, az élesztős masszát és az olajat, majd bedagasztottam. Negyven perc alatt duplájára kelesztettem. A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, kinyújtottam 30 X 25 cm nagyságúra, majd sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem.
  
A tetejére:
bontott meggy
0,5 dl natúr joghurt
5 dkg cukor
1 teáskanál fahéj
  
A tésztát megszórtam fahéjjal, és elrendeztem rajta a meggyet. A joghurtot összekevertem a cukorral, megvártam, amíg teljesen feloldódik benne, mert így folyósabb lett. Kiskanállal a meggycsíkok mellett végiglocsoltam vele a tésztát. Hagytam még negyed órát kelni, majd 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem.


Rukkolás nyári lepények

      
A képen minden látszik, csak a rukkola nem, pedig azé a főszerep. Anyu barátnőjétől kaptam egy jó marékkal. Az illatos, csípős, mustáros leveleket gyorsan a sajtba kevertem, mielőtt az egészet felfaltam volna. Nagyon szeretem az illatát. Átjárta, és "meghatározta" a lepényt.
   
A tésztához:
40 dkg liszt
1 dl langyos víz
1 dl kefir (nálam kaukázusi, de nem feltétel)
1 dl olívaolaj
1 dkg élesztő
2 teáskanál só

A lisztet összekevertem a sóval. Az olajat, a kefirt és a langyos vizet a liszt közepére öntöttem, elmorzsoltam benne az élesztőt, majd gyorsan összegyúrtam. 40 percig hagytam kelni.
A megkelt tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, vékonyra nyújtottam, majd hat hosszúkás szeletre vágtam. A szeletek széleit kissé behajtottam, és összenyomkodtam, majd sütőpapírral bélelt tepsiben egymás mellé rendeztem őket. 


A tetejére:
1 doboz cottage cheese (20 dkg)
1 dl kefir
1 gerezd fokhagyma
só, bors ízlés szerint
egy marék rukkola
3-4 paradicsom és ugyanennyi paprika vékonyan felszeletelve

A sajtot és a kefirt egy tálban összekevertem, sóztam, borsoztam. Belekevertem az összezúzott fokhagymát és a durvára vágott rukkolát.
A krémet elosztottam a lepényeken, majd megraktam őket paprikával és paradicsommal. Néhány rukkolalevelet még a tetejére csipkedtem.
Az összeállított lepényeket 20 percig hagytam dagadni, addig bemelegítettem a sütőt.
200 fokra előmelegítet sütőben 25 perc alatt pirosra sütöttem őket.

Karamellás-mogyorós zserbó

 
A töltelékhez:
20 dkg cukor
20 dkg darált mogyoró
2 dl tej
1 evőkanál liszt
2 tojás sárgája
  
A két tojás sárgáját összekevertem egy kanál liszttel és 0,5 dl tejjel. 20 dkg cukrot 5 evőkanál vízzel elkevertem, majd lassú tűzön karamellizáltam. A maradék tejet közben felmelegítettem, majd az aranybarna cukorra öntöttem, és megvártam, amíg a cukor teljesen feloldódik, és a karamellás tej felforr. Ekkor félrehúztam a tűzről, beleöntöttem a darált mogyorót, majd gyors mozdulatokkal belekevertem a tojásos masszát. Félretettem hűlni.
Közben elkészítettem a tésztát.
  
A tésztához:
30 dkg liszt
15 dkg vaj
1 dl tej
1 dkg élesztő
3 dkg cukor
1 csipet só
1 teáskanál sütőpor
1 tojás
1 citrom reszelt héja
  
A tejben felfuttattam az élesztőt, a lisztet összekevertem a sütőporral, a cukorral és a sóval. A liszt közepére öntöttem a felfutott élesztőt, beletettem a szobahőmérsékletű vajat, és a tojást, majd gyorsan begyúrtam. Nem kell keleszteni. Lisztes deszkán három cipót formáltam belőle, és már nyújtottam is a lapokat kb. 25 X 30 cm-es téglalapokká. A első lapot a sütőpapírral fedett sütőlemezre tettem. (Ha pereme van a tepsinek, akkor a tészta ne érjen ki a széléig, mert megnő sütés közben, és felpúposodik a süti.) A töltelék felét rákanalaztam, és elegyengettem. Erre jött a következő lap, majd a töltelék másik fele, és végül a harmadik tésztalap.
200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsült. A sütőpapírral együtt rácsra húztam, és hagytam kihűlni. Amikor kihűlt, megfordítottam.
  
A mázhoz:
3 evőkanál kakaópor (nem cukrozott)
2 evőkanál cukor
1 dkg vaj
  
A "rendes" zserbóra egy kanál cukorral édesebb csokimázt készítek, de ott a baracklekvár miatt nem olyan édes a töltelék, mint ebben a karamellás változatban. A kakaóport és a cukrot négy evőkanál vízzel jól kikevertem, majd folytonos keverés mellett felforrósítottam. Levettem a tűzről, beledobtam 1 dkg vajat, és addig kevergettem, amíg teljesen feloldódott a csokiban. A mázat kevergetve hűtöttem még egy kicsit, majd a tésztára öntöttem, és késsel gyorsan elegyengettem.
  
30 szép, négyzet alakú szelet vágható belőle.

Duplán csavart vajas-csipkelekváros csiga

  
Két hónapja, amikor ez a süti készült, két dolog foglalkoztatott: ki kellett próbálnom a zománcos tálat, amit Pécsen szereztem  a vásárban, és az alján olvasható felirat tanúsága szerint - Nemzetközi Nőnap 1974. - épp velem egyidős, és  belecsempészni végre a csipkelekvárt egy sütibe. A tál és a lekvár bevált elsőre, a tészta nem, azon változtatni kellett. Ez itt a második forduló eredménye. Azóta már kétszer készítettem, egyszer meggylekvárral. A lényeg, hogy a lekvár legyen savanykás, hogy ellensúlyozza a vajas réteg édességét.
        
A tésztához:
15 dkg liszt
5 dkg kukoricaliszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 teáskanál cukor
3 dkg vaj
1 csipet só
  
A töltelékhez:
5 dkg vaj
7 dkg cukor
1 csapott evőkanál liszt
3-4 evőkanál csipkebogyó lekvár
  
Az élesztőt felfuttattam a langyos tejben a cukorral. A kétféle lisztet összekevertem, megsóztam, a közepébe öntöttem az élesztős masszát és a puha vajat, majd bedagasztottam. Meleg helyen 30 perc alatt a duplájára kelesztettem.
A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, majd 1/4 -3/4 arányban elosztottam. Egy 20 cm-es piteforma alját kivajaztam, és beliszteztem. A kisebb darab tésztát kinyújtottam, és az edény aljába fektettem. Erre azért van szükség, hogy a csigák édes tölteléke kifolyva ne égjen le a tálban.
A tészta nagyobb részét 30 X 30 cm-es négyzetté nyújtottam. A négyzetet félbe vágtam. Az egyik felet megkentem a szobahőmérsékletű vaj, a liszt és a cukor keverékével. Ráfektettem a másik fél tésztát, és megkentem a lekvárral. A tésztát hosszában hat csíkravágtam, majd egyenként óvatosan, lazán feltekertem (a lényeg, hogy ne nyomódjon ki belőle a töltelék), és a tálra rendeztem. Meleg helyen, letakarva fél órát pihentettem, amíg a csigák akkorára keltek, hogy szinte betöltötték a tálat.
200 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt pirosra sütöttem.

Nyár a tavaszban: medvehagymás lepény

  
A múlt héten eltettem a mélyhűtőbe a begyűjtött medvehagymát. Évekig tartotta magát a nézet, hogy a megmosott leveleket bátran fagyaszthatjuk, erre most azt látom mindenhol, hogy nem. Mivel nekünk nem jött be akármibe a medvehagyma, csak tésztába használom, ezért új módszert találtam ki a fagyasztásra. 25-30 megmosott és megszikkasztott levelet 10 dkg vajjal az aprítógépben apróra zúztam. A kapott masszát kétfelé vettem, és zacskóban lefagyasztottam. Egy-egy ilyen 5 dkg-os adaggal jól tudok számolni, ha sütök. Ebbe a tésztába is egy ilyen kis adagot használtam fel, aztán másnap még egyet. Elég gyorsan fogy.
 
Medvehagymás pogácsa receptet bárki könnyen talál a neten, nekem is megvan a sajátom. Szeretjük, leírom, de ennek a posztnak a témáját nem ez adja. A pogácsa szaggatás után, a megmaradt, összegyúrt tésztából készítettem a képen látható uzsonnát szombatra, aztán vasárnap egy egész adag tésztából két 25X35 cm-es tepsivel.
  
A tésztához:
50 dkg liszt
2,5 dl tej
2 dkg élesztő
1 teáskanál cukor
2 teáskanál só
2 tojás (+ 1 a kenéshez)
5 dkg vaj + 5 dkg medvehagymás vaj (vagy 10 dkg vaj + 12-15 levél medvehagyma apróra vágva)
1 kávéskanál  őrölt fekete bors
Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztet összekevertem a sóval és a borssal, majd összemorzsoltam a medvehagymás és nem medvehagymás vajjal. Ráöntöttem a kissé felvert tojásokat, a felfutott élesztőt, és bedagasztottam. Negyven perc alatt a duplájára kelt.
  
Ha pogi készül belőle:
A tésztát fél cm vékonyra nyújtottam, és elkezdtem hajtogatni. Mindkét oldala felől háromrét hajtottam, és újra vékonyra nyújtottam. Ezután a hajtogatást megismételtem, de a kész tésztát már csak 1,5 cm vastagságúra nyújtottam.
Egy 3 cm átmérőjű pohárral kis pogikat szaggattam, és sütőpapírral bélelt sütőlapra rendeztem őket. 60 db lett belőle.
Letakarva 1 órát hagytam kelni, majd megkentem a tetejüket a felvert tojással, és 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütöttem őket.
  
Ha a fenti lepény készül belőle:
Kihagytam a hajtogatást, az átgyúrt tésztát két részre osztottam. Egy-egy adagot kinyújtottam a tepsi méreténél minden irányba 5-5 cm-rel nagyobb téglalapra. Ráfektettem a sütőpapírra, és felvágtam 5X6 négyzetre. A négyzetek oldalát sorban haladva összecsippentettem, így kis kosárkákat kaptam. A tésztát a sütőpapírral együtt átemeltem a tepsibe, megtöltöttem a töltelékkel, és 200 fokos sütőben 30 perc alatt pirosra sütöttem.
A tészta elég vajas, ezért a kis szeletek kés nélkül is könnyedén szétválaszthatók.
  
A töltelékhez (egész adag tésztával számolva):
1 nagy pohár tejföl
5 dkg kék sajt
a tetejére ízlés szerint paradicsom, csípős paprika, petrezselyem zöldje, vagy amit akartok :)
A sajtot kikevertem a tejföllel (ez amúgy nálunk a szokásos mártogatós), elosztottam a tészta mélyedéseiben, és felváltva megraktam felszeletelt koktélparadicsommal, csípős paprika szeletekkel, petrezselyem zöldjével.

Képtelen recept: mézes-túrós lepény


  
A tésztához:
15 dkg méz
15 dkg cukor
10 dkg vaj
1 tojás
1 citrom leve és reszelt héja
40 dkg liszt
1 csipet só
1 teáskanál szódabikarbóna
A mézet, a cukrot, a tojást, a puha vajat és a citromlevet egy tálban összekevertem, majd összegyúrtam a sóval, a citromhéjjal és a szódabikarbónával elvegyített liszttel. Két részre osztottam, két sütőpapír között 35 X 30 cm nagyságú lappá nyújtottam, majd 200 fokos sütőben 12 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.
A töltelékbe:
50 dkg túró
10 dkg cukor
1 csomag vaníliá cukor
2 dl habtejszín
A túrót összekevertem a cukorral és a vaníliás cukorral, végül a felvert tejszínhabbal.
A kihűlt lapokat kitöltöttem a krémmel, és hűtőbe téve adtam neki egy kis időt puhulni. A széleket nem számítva 20 szép szelet vágható belőle.

A nyár illúziója

   
Ebben a szürke időben, amikor még a tavasz is csak ábránd, ki gondol a nyárra? Még többször jut eszembe, mi volt tavaly, még messze a tervezgetés, és még eszemben sincs aggódni a vonalaim miatt. Tehát jöhet még egy kis tészta, igaz, ennek sosincs akadálya.
Vadásznom kellett a fényre, a képeknek mégis fura nyári hangulata lett. Dekadens augusztus, imádom. 
 
Cukkinis-sonkás csiga
  
A töltelék:
1 közepes nagyságú cukkini
10 szelet császárszalonna
bors
a sütéshez olivaolaj
  
A cukkinit megmostam, majd vékony szeletekre vágtam. (Erre nagyon jó a zöldséghámozó, mert szép vékony szeleteket készít, és ezeket könnyebb feltekerni.) Csak borsoztam (de alaposan), mert a szalonna elég sós.
  
A tésztához:
25 dkg liszt
1 dl tej
1 dl szóda
0,5 dkg élesztő
1,5 teáskanál só
  
Az élesztőt feloldottam a tejben, hozzáadtam a szódát, és a sóval elkevert liszt közepére öntöttem. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam, majd egy éjszakára a hűtőbe tettem. Kevés élesztő van a tésztában, ezért kell neki az idő, másrészt pont ez az előnye, hogy előző nap sitty-sutty elkészíthető, és olyan laza lesz.
A tésztát a hűtőből kivéve lisztes deszkán alaposan átgyúrtam, majd 40 X 20 cm nagyságúra nyújtottam. Tíz - 20 cm-es - csíkra vágtam, elosztottam rajta a cukkini szeleteket, ráfektettem egy-egy szelet szalonnát, majd lazán feltekertem. Egy kis (16 X 24 cm-es) tepsit meglocsoltam olajjal, meghintettem liszttel, és elrendeztem benne a csigákat. Fél órát kelesztettem meleg helyen, ezalatt szépen megnövekedtek. Megkentem a tetejüket olivaolajjal, és 200 fokos sütőben 45 perc alatt pirosra sütöttem őket. Még forrón ismét megkentem a csigákat olajjal, és mehetett az asztalra.

Húsvéti linzer

  
Ez a tészta jó választás húsvétkor, amikor a megmaradt színes tojásokat kellene valahogy hasznosítani, pláne, ha van kéznél kisgyerek, aki a keményre főtt tojásnak csak a fehérjét szereti, mifelénk akad ilyen.
A kilencvenes évek elején nálunk nagy volt a linzer-láz, cserélődtek a receptek, mindenki olyan tésztát keresett, ami hamar megpuhul a lekvártól. Érdekes módon a családunk pont a két végletet szereti, a lekvárt teljesen felszívó, omlósra puhuló sütiket, és a zselésebb lekvárral készülő virágokat is, amik ropognak, és morzsálódnak.
Ez a recept is abból az időből való, a tojássárgája annyiban változtat a klasszikus linzer tésztán, hogy szép sárga színe lesz, és - ami már a sütés közben is érezhető - piskóta illata van. 
  
24 darabhoz

30 dkg liszt
10 dkg cukor
20 dkg vaj
3 főtt tojás sárgája
1 egész tojás (nyers)
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 csipet só
   
A lisztet megsóztam, elkevertem a cukorral és a szódabikarbónával, majd elmorzsoltam benne a 3 főtt tojássárgáját. Türelmesen. Ezután beletettem a szobahőmérsékletű vajat, és szintén összemorzsoltam a liszttel. Végül beleöntöttem a nyers tojást, és összegyúrtam. A tésztában csak annyira szabad látszania a tojásnak, mintha citromhéjat reszeltünk volna bele. Nem nagy ügy!
A kész tésztát fél órára hűtőbe tettem.
Egy 8 cm átmérőjű fánkszaggatót nyomorgattam tojás alakúra, így lett kiszúróformám, a tojások közepét egy csavaros üveg kupakjával vágtam ki.
A tésztát fél cm vastagra nyújtottam, kiszaggattam a tojásokat, majd 180 fokos sütőben 10 perc alatt aranysárgára sütöttem.
Hagytam kihűlni, majd kitöltöttem őket lekvárral.
A lyukas linzereknél a kitöltés után egy nappal - ennyi úgyis kell a puhuláshoz - a lyukba még egy kis lekvárt szoktam tölteni, így sokkal gusztább a süti.

Vajas, mézes kalács

  
Nem bolond szél, ami fúj, a bolond szép szó, ez őrül szél. Az ember arcába csapkodja a hódarát, belefúj a kapucniba, még a tarkóm is vizes volt, mire végre becsuktam a lakásajtót magam mögött. Csak ledobtam a táskámat és a kabátot, és már melegítettem is a tejet a kalácshoz. Mire rendesen átvedlettem otthoniba, már felfutott az élesztő, és vacsorára már kész is volt a vajas, mézes kalács.
Két rúd készült, egyet vendégségbe szántunk, de lefújtuk az utazást, inkább innen bentről nézzük, ahogy olvad. Lent a fák között már egy-egy helyen látszik a fű.
  
40 dkg liszt
10 dkg kukoricalisz
1 csipet só
2 dl tej
1 doboz natúr joghurt
10 dkg méz
1 teáskanál cukor
2 dkg élesztő
1 tojás
+
10 dkg vaj
  
Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A liszteket öszekevertem a sóval, a közepébe öntöttem a joghurtot, a mézet, a kissé felvert tojást és az élesztős masszát, és gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Lisztezett deszkán átgyúrtam, majd meleg helyre tettem kelni. Negyven perc alatt a duplájára kelt a tészta. Ekkor ismét átgyúrtam, két cipót formáztam belőle.
Az egész kalácshoz elég a 10 dkg vaj, úgy kell osztani, hogy a formák kikenéshez, a tészta kenésére és a tetejére is jusson. ehhez szobahűmérsékletű, teljesen kenhető, puha vaj kell.
Két téglaformát alaposan kivajaztam, és megszórtam liszttel.
A cipókat 25 X 23 cm-es téglalappá nyújtottam (a tégla forma alja 23 cm hosszú). Ecset segítségével vékonyan megkentem őket vajjal, és feltekertem. A kész tekercseket a formákba fektettem, és fél órára meleg helyre tettem kelni, ezalatt szépen megemelkedtek. 180 fokra előmelegített sütőben villámgyorsan, 28 perc alatt megsültek. Amint kivettem a sütőből, még a formában megkentem a tetejüket a maradék vajjal, majd pár perc pihentetés után kiraktam a rudakat egy tiszta konyharuhára.

Könnyű túrós lepény

  
A recept egy túrós tésztás ebéd után született, a tejföllel bekevert édes túróval kezdeni kellett valamit. Kezdetben a maradék arányában csak úgy szemre sütöttem, aztán egyszercsak igény volt a sütire túrós tészta nélkül, és rendesen átgondolva megszületett ez a lepény. A tejfölt joghurtra cseréltem, már nem tettem bele vajat, mint korábban, és jó lett. Gyorsan lefirkáltam a hozzávalókat egy rajz szélére, hogy aztán legközelebb a nagy kupacban keresgélhessem. Most már megy fejből is. Nagyon gyors és könnyű süti, nem fullasztó, nem szárad ki, főleg mert hamar elfogy.
A tészta egy 20 X 25 cm-es tepsire elég, 20 szeletre vágható.
 
25 dkg túró
1 doboz natúr joghurt (150 g)
6 csapott evőkanál cukor
3 tojás
1 citrom reszelt héja
1 naracs reszelt héja
6 evőkanál liszt
1 teáskanál sütőpor
1 csipet só
     
A túrót villával összetörtem, majd habverő segítségével összekevertem a joghurttal, a cukorral és a tojással. Belereszeltem a citrom és a narancs héját. Végül belekevertem a sütőporral és sóval elkevert lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöttem.

Epres-túrós kelt torta

  
Az ötlet már korábban megszületett, de várni kellett finom eperre, és nemrég végre kaptam. Eredetileg sütinek terveztem, de családi összejövetelre készültünk, így torta lett belőle. Hét felnőttnek és három kisgyereknek meg sem kottyant uzsonnaidőben.
   
A tésztához:
30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 tojás
3 dkg vaj
5 dkg cukor
1 csipet só
Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztet összekevertem a sóval, majd a közepébe öntöttem az élesztős masszát, a puha vajat és a kissé felvert tojást, majd bedagasztottam. Meleg helyen húsz percet kelesztettem, amíg kelt, elkészítettem a tölteléket.
   
A töltelékhez:
1 kg túró
1 pohár natur joghurt
25 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
3 tojás
6 evőkanál búzadara
20 szem eper
A túrót villával összetörtem, belekevertem a joghurtot, a tojást, a cukrot és a vaníliás cukrot.
   
A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, három részre osztottam, és mindegyiket kör alakúra nyújtottam. A tortaforma aljára sütőpapírt csiptettem, egy tészta lapot belefektettem. Megszórtam 3 evőkanál búzadarával, és ráöntöttem a töltelék felét. Erre fektettem a következő lapot, megszórtam a maradék búzadarával, és ráöntöttem a többi tölteléket. A megmosott epreket csúcsukkal felfelé belenyomtam a túróba. Végül óvatosan ráfektettem az utolsó lapot úgy, hogy felvegye a gyümölcs formáját.
Igen magas torta lett, ezért nem melegítettem előre a sütőt, 180 fokra állítottam, hogy legyen ideje átmelegedni a sütinek, és 70 perc alatt megsütöttem.
Sütés után másfél órát hagytam hűlni a formában, majd késsel körbevágtam, lekapcsoltam róla a keretet, és tálra csúsztattam. Alig volt időm fényképezni, épp csak kihűlt, el is fogyott.

Kelt szilvás gombóc

Ma jó napom volt, nem vettem magamra, ami rossz volt, és munka után határozottan úgy éreztem, ma van, mit ünnepelni. Egy barátom emlegette fel egyik nap a Szilvásgombóc dalt, egész nap ez ment a fejemben. Aztán a makacs dallam a kosaramba tette a szilvabefőttet, az ünnep-érzés pedig ...
    
   
Az ötlet már hazafele jövet megszületett, de a keresőbe beírva a "sült szilvás gombóc" kifejezést, mégsem tűnt túl eredetinek. Aztán jobban elmélyedve a receptekben, láttam, hogy a sütik gombócnak gombócok, és szilvásnak szilvásak, de a végeredménynek nincs köze a szilvás gombóchoz. Úgyhogy megküzdöttem vele, és ez a recept nem csak a nevében utal a szilvás gombócra, krumplis kelt tésztával készült, és átjön az érzés.
   
A tésztához:
35 dkg liszt
25 dkg főtt krumpli (a főtt krumplit mértem le)
1 dl tej
1 dkg élesztő
2 dkg vaj
1 tojás
1 csipet só
3 dkg cukor
Az élesztőt egy csipet cukorral felfuttatam a langyos tejben. A krumplit villával összetörtem, összekevertem az élesztős masszával, a tojással, a puha vajjal, a cukorral és a sóval, végül gyorsan összegyúrtam a liszttel. A tésztát kelesztés nélkül a jól belisztezett deszkára borítottam, átgyúrtam, 25 X 25 cm-es négyzetté nyújtottam, majd 25 részre vágtam.
  
A töltelékhez:
szilvabefőtt (25 db magozott egész szilva)
2 evőkanál cukor
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál őrölt fahéj
A cukrot összekevertem a fűszerekkel. a szilvákat szétnyitottam (nem feleztem el), a belsejüket belemártottam a fűszeres cukorba, majd összehajtottam. Mindegyik szilvát becsomagoltam egy-egy darab tésztába, és lisztes kézzel gombóccá sodortam őket.
Tíz percet hagytam kelni a gombócokat, közben 200 fokra előmelegítettem a sütőt, és elkészítettem a tetejére a morzsát.
   
A morzsához:
5 dkg liszt
5 dkg cukor
3 dkg vaj
A szobahőmérsékletű vajat összemorzsoltam a liszttel és a cukorral.
A gombócokat egy 20 X 30 cm-es kivajazott, lisztezett tepsibe rendeztem, és betettem a sütőbe. Tíz perc sütés után sütik összeértek, és kitöltötték a tepsit, ekkor rászórtam az édes morzsát, és további 25 perc alatt pirosra sütöttem a gombócokat. 

Viking flotta

   
Túlestünk egy újabb iskolai farsangon. Ezt a programot az összes szemszögből megéltem már, így volt időm levonni néhány következtetést a felkínált sütire vonatkozóan.
Két tánc, játék vagy csak szimpla futkosás között egy pohár innivaló és egy-két falat nasi kell, nem óriás muffin és habos csoda. Nem érdemes átverni a gyereket, a nagy süti csábító, de két falat után anya kezében landol. A krémes sütik nem praktikusak, a gyerekek a krémmel, habbal együtt a koszt is lenyalogatják a tíz ujjukról, és nem is bírja a gyűrődést.
Összefoglalva: a sütit legyen elég egyszer megfogni, ne legyen több két falatnál, ne legyen - túl - krémes. Nem véletlen, hogy a farsangon a kekszgombóc a favorit, ott nekem is az a kedvencem.
És végül az is számít, hogy az egyszerű gyerek-kedvenc süti hogy kerül a tálcára. Nem kell nagy flanc, csak egy kis ötletesség. Így lesz a kókusz kockából viking flotta.
   
A recept lentebb.