Gyönyörűséges feketeség

   
Szeptember óta készülök kibontani egy üveg zöld dió befőttet. Helyi termelőtől kaptam a Szekszárdi Szüreti Napok alatt sok más finomsággal együtt. Az biztos volt, hogy sütni fogok belőle, de halogattam, és nem is baj.
Hétvégén a barátnőm szülinapját ünnepeltünk Pécsen a Bohémiában, rendesen, ahogy kell, csülökkel és sörrel. :D Fekete sört ittam, és egyből eszembe jutott egy csokikrém, amit már egy ideje ki akartam próbálni.
Szóval vettem sört, begyúrtam az épp aktuális kedvenc tésztám, kibontottam a befőttet, megőröltem néhány szem szegfűborsot, és hajrá.
Gyönyörűséges feketeség lett belőle. Lágy csokikrémbe merülő puha, mégis roppanós dió darabok... Hmmm.
   
A recept kattintás után olvasható.

Almás-túrós könnyűség

   
Már lassan két hete lebontottuk a fát, létrára álltam, és egy évre elrejtettem a díszeket a magasba, jó mélyre. Már lecsengett a karácsony minden hulláma, és most rendesen igyekezni kell, hogy az ember ne fásuljon bele az év eleje kopárságába. 
Nem mondom, hogy nincs izgalom, munka, félévi hajtás, aztán a bizi, na meg a fogadalmak kimagyarázása... De mégis, igyekezni kell, hogy a hétköznapokban is legyen egy kis meglepetés, apró ünnepelés, fény.
Januárban többet sütöttem eddig, mint egész decemberben. Állítom, már a süti illata is oldja a streszt. 
   
A ricottás almatorta már minden elképzelhető változatban elkészült a konyhámban. Folyton változott az alma mennyisége, volt, hogy birsalma és körte is került bele, és csak akkor készült ricottával, ha kaptam valahol. Ha ajándékba készül, akkor ragaszkodom az eredeti recepthez, mert igazán jó, de ha gyorsan kell valami süti, akkor szabad improvizálni. Ugye?
Már csak érzésre készítem, de ma különösen jól sikerült ez a ki tudja, hányadik változat, és mivel már nem sok köze van az inspirációt adó sütihez, új receptnek minősítettem.
   
Ma este a félévi bizit ünnepeltük a még meleg sütivel és teával, és nagyon jó volt. :)

Epres-banános nemmuffin


Hazafelé menet mindig a zöldséges fele visz az utam. Gyümölcsöt szinte minden nap veszek, így a tél közepén főleg mandarint, almát, körtét, kivit.
Banánt ritkán eszünk, főleg kapjuk, és általában a nyakunkon is marad, aztán valamilyen sütiben végzi, de bevallom, ezt is unjuk már.
A mai sütinek, sőt, muffinnak álcázott felfújtak teljesen a maradék-felhasználás jegyében születtek,. A tegnap esti vacsorára frissen sütött kiflik közül három reggel már kissé szikkadtan várta jobb sorsát a konyhapulton. Nem akartam egy újabb banánkenyeret, sem banános muffint, sem banános kiflifelfújtat, de valamit mégis kezdeni kellett a maradékkal.
És akkor most visszakötök a szöveg elejére: ma hazafelé vettem epret is, jóízűt. Nem sokat, csak épp annyit, hogy a sütit feldobja, és még pár szemet megenni csak úgy a nagyfiamnak. 
Szóval feldolgoztam a maradékot. Az eredmény: nyolc, mutatós, könnyed, gyümölcsös felfújt.
Nyarat vacsoráztunk.

Körtés-krémsajtos lepény


   
Nagyon szeretem az édes kelt tésztát sajt- vagy vajkrémmel és gyümölccsel. Nem szórtam meg semmilyen téli fűszerrel, nekem ilyenkor már sok a fahéjból és a szegfűszegből, de nem is hiányzott a lepényről. Persze a mézből nem lehet kiszeretni. Ez a lepény a kukucskálós párja, és lassan letaszítja a trónról a régi kedvencet, a barackosat is. Ó, igen, és az első feketénél még velem volt Zsazsi is, aztán ahogy változott az életem úgy kopott el a története...
   
A recept kattintás után olvasható.