Epres-banános nemmuffin


Hazafelé menet mindig a zöldséges fele visz az utam. Gyümölcsöt szinte minden nap veszek, így a tél közepén főleg mandarint, almát, körtét, kivit.
Banánt ritkán eszünk, főleg kapjuk, és általában a nyakunkon is marad, aztán valamilyen sütiben végzi, de bevallom, ezt is unjuk már.
A mai sütinek, sőt, muffinnak álcázott felfújtak teljesen a maradék-felhasználás jegyében születtek,. A tegnap esti vacsorára frissen sütött kiflik közül három reggel már kissé szikkadtan várta jobb sorsát a konyhapulton. Nem akartam egy újabb banánkenyeret, sem banános muffint, sem banános kiflifelfújtat, de valamit mégis kezdeni kellett a maradékkal.
És akkor most visszakötök a szöveg elejére: ma hazafelé vettem epret is, jóízűt. Nem sokat, csak épp annyit, hogy a sütit feldobja, és még pár szemet megenni csak úgy a nagyfiamnak. 
Szóval feldolgoztam a maradékot. Az eredmény: nyolc, mutatós, könnyed, gyümölcsös felfújt.
Nyarat vacsoráztunk.

Epres-banános felfújt

2 banán
6 szem eper
1 citrom héja
2 tojás
1/2 doboz tejföl
1 dl tej
3 evőkanál cukor + a tetejére
2 kifli
pár csepp vanília kivonat

A tojást, a cukrot, a tejfölt, a vaníliát és a citrom reszelt héját összekevertem. A kifliket vékony karikákra vágtam (egy kapszliba 5-6 szelet kell), majd beledobtam a tojásos keverékbe. Az epret és a banánt szintén szeletekre vágtam. A kapszlik aljára egy-egy áztatott kiflikarikát tettem, majd az oldalát is kibéleltem kiflivel. A közepét eper, banán és kifliszeletekkel töltöttem ki. A maradék masszát elosztottam a formákban, majd megszórtam a tetejüket cukorral. 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütöttem őket.
Nem lett egy kimondottan édes sütemény, mert a felfújtat inkább így szeretjük. Aki valódi édességre vágyik, az fejelje meg még egy kanálll a cukor mennyiségét. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése