Fekete bukta


Szóval, az úgy volt, hogy pénteken szombatra halasztottuk a bevásárlást, szombaton vasárnapra, és vasárnap rájöttünk, hogy pünkösd van, hétfőn is persze, és a felismerés hatására a fiúk egyből éhenhalást vizionáltak. Az tény, hogy elég üres a hűtő, se tojás, se tej, se sok minden, de főleg nincs nasi, és nyilván ez utóbbi a legrettenetesebb. És akkor még nem beszéltünk az időjárásról, szóval gyorsan kellett valami brutálisan vigasztaló. Így jött ez a fekete bukta sárgabarack és rebarbarás erdei gyümölcs lekvárral persze abból, ami fellelhető itthon.
A "nem baj, majd sütök egy kalácsot" biztatásom nem nagyon mozgatta meg a fiúkat, ezért valami ütősebbet kellett kitalálni. Egyik nap vettem rebarbarát, és csak itthon szembesültem azzal, hogy hiába is sütnék belőle valami extra sütit, ha én nem ehetek belőle, a többiek meg nem rajonganak annyira a savanykás ízéért. Akkor az gondoltam, kombinálom valami jó kis hússal, de nem úgy jött össze a menü, így hamar átfordult a lelkesedés mentőakcióba. Az eper még elég drága ahhoz, hogy lekvárt főzzek belőle, ezért elővettem a mélyhűtőből egy zacskó fagyasztott málnát, amit egyszer tartaléknak vettem, mert nagyon jó árban volt. A megtisztított rebarbarából és a málnából épp egy kg gyümölcs lett, amiből pillanatok alatt főztem egy alacsony cukortartalmú gyönyörű piros lekvárt citromhéjjal és gyömbérrel felturbózva. Nem lett sok, egy egész üveget sikerült elrejtettem a szekrénybe, egy fél üveg lekvár meg már másnap ment a palacsintába, és a maradék landolt tegnap a buktában, de persze nem lett elég. Tavaly egyáltalán nem főztem lekvárt, mert az előző években főzött eper és meggy lekvárunk nem fogyott annyira, és egyre hátrébb kerültek a polcon. Amikor a sárgabarack és a szilva elfogyott, úgy döntöttem, addig nincs spájzolás, amíg a készletek egyszer rendesen ki nem fogynak. Egyik nap egy ismerősünk hozott egy üveg házi sárgabarack lekvárt, és hát látni kellett volna azt a boldogságot, amikor az üveg a tetején a kanállal megjelent az asztalon. Szóval, ez mentette meg a tegnapi projektet is.
A tésztából 15 bukta lett, amelyből nyolcat a képen látható kicsi kapcsos tortaformában sütöttem meg, hetet meg egy kis kerámia edényben, mert szerettem volna vacsorára az asztalra tenni a forró kalácsot, és így az egyik adag már sülhetett, amíg a másik felével még vacakoltam. Egy 23 cm-es, normál nagyságú tortaformába az összes bukta belefér.

Kattintás után olvasható a recept.

Fekete bukta

40 dkg liszt
5 dkg kakaópor
15 dkg cukor
7 g szárított élesztő
2 dl főzőtejszín
0,5 dl víz
2,5 dkg vaj a tésztába és 2,5 dkg a kenéshez)
1 csipet só
1 teáskanál vanília aroma
2 teáskanál rum aroma
citromhéj

A lisztet, a kakaót, a cukrot, az élesztőt, a sót és a citromhéjat összekeverem egy edényben. A tejszínt, a vizet és az aromákat összeöntöttem, mikróban langyosra melegítettem, majd a lisztes keverékhez adtam, és összegyúrtam. Ezután adtam hozzá a puha vajat, és jól összedolgoztam.
A tésztát duplájára kelesztettem, majd kinyújtottam, és 15 részre vágtam. A tésztát megtöltöttem egy-egy púpos teáskanál lekvárral, és mielőtt a formába ültettem volna a gombócokat, körben megkentem őket olvasztott vajjal, hogy ne süljenek össze, és készen szépen szét lehessen őket választani. Sütés előtt a bukták tetejét is megkentem vajjal, és 180 fokos sütőben megsütöttem őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése