Ez egy gasztroblog? Neeem. Az az vagy, amit megeszel alapon ez itt ÖNMEGHATÁROZÁS, mégpedig azon keresztül, amit sütök, főzök, amit megeszek, és amit megetetek másokkal...
Fekete bukta
Szóval, az úgy volt, hogy pénteken szombatra halasztottuk a bevásárlást, szombaton vasárnapra, és vasárnap rájöttünk, hogy pünkösd van, hétfőn is persze, és a felismerés hatására a fiúk egyből éhenhalást vizionáltak. Az tény, hogy elég üres a hűtő, se tojás, se tej, se sok minden, de főleg nincs nasi, és nyilván ez utóbbi a legrettenetesebb. És akkor még nem beszéltünk az időjárásról, szóval gyorsan kellett valami brutálisan vigasztaló. Így jött ez a fekete bukta sárgabarack és rebarbarás erdei gyümölcs lekvárral persze abból, ami fellelhető itthon.
A "nem baj, majd sütök egy kalácsot" biztatásom nem nagyon mozgatta meg a fiúkat, ezért valami ütősebbet kellett kitalálni. Egyik nap vettem rebarbarát, és csak itthon szembesültem azzal, hogy hiába is sütnék belőle valami extra sütit, ha én nem ehetek belőle, a többiek meg nem rajonganak annyira a savanykás ízéért. Akkor az gondoltam, kombinálom valami jó kis hússal, de nem úgy jött össze a menü, így hamar átfordult a lelkesedés mentőakcióba. Az eper még elég drága ahhoz, hogy lekvárt főzzek belőle, ezért elővettem a mélyhűtőből egy zacskó fagyasztott málnát, amit egyszer tartaléknak vettem, mert nagyon jó árban volt. A megtisztított rebarbarából és a málnából épp egy kg gyümölcs lett, amiből pillanatok alatt főztem egy alacsony cukortartalmú gyönyörű piros lekvárt citromhéjjal és gyömbérrel felturbózva. Nem lett sok, egy egész üveget sikerült elrejtettem a szekrénybe, egy fél üveg lekvár meg már másnap ment a palacsintába, és a maradék landolt tegnap a buktában, de persze nem lett elég. Tavaly egyáltalán nem főztem lekvárt, mert az előző években főzött eper és meggy lekvárunk nem fogyott annyira, és egyre hátrébb kerültek a polcon. Amikor a sárgabarack és a szilva elfogyott, úgy döntöttem, addig nincs spájzolás, amíg a készletek egyszer rendesen ki nem fogynak. Egyik nap egy ismerősünk hozott egy üveg házi sárgabarack lekvárt, és hát látni kellett volna azt a boldogságot, amikor az üveg a tetején a kanállal megjelent az asztalon. Szóval, ez mentette meg a tegnapi projektet is.
A tésztából 15 bukta lett, amelyből nyolcat a képen látható kicsi kapcsos tortaformában sütöttem meg, hetet meg egy kis kerámia edényben, mert szerettem volna vacsorára az asztalra tenni a forró kalácsot, és így az egyik adag már sülhetett, amíg a másik felével még vacakoltam. Egy 23 cm-es, normál nagyságú tortaformába az összes bukta belefér.
Kattintás után olvasható a recept.
Fekete bukta
40 dkg liszt
5 dkg kakaópor
15 dkg cukor
7 g szárított élesztő
2 dl főzőtejszín
0,5 dl víz
2,5 dkg vaj a tésztába és 2,5 dkg a kenéshez)
1 csipet só
1 teáskanál vanília aroma
2 teáskanál rum aroma
citromhéj
A lisztet, a kakaót, a cukrot, az élesztőt, a sót és a citromhéjat összekeverem egy edényben. A tejszínt, a vizet és az aromákat összeöntöttem, mikróban langyosra melegítettem, majd a lisztes keverékhez adtam, és összegyúrtam. Ezután adtam hozzá a puha vajat, és jól összedolgoztam.
A tésztát duplájára kelesztettem, majd kinyújtottam, és 15 részre vágtam. A tésztát megtöltöttem egy-egy púpos teáskanál lekvárral, és mielőtt a formába ültettem volna a gombócokat, körben megkentem őket olvasztott vajjal, hogy ne süljenek össze, és készen szépen szét lehessen őket választani. Sütés előtt a bukták tetejét is megkentem vajjal, és 180 fokos sütőben megsütöttem őket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése