Az a krumplis pogácsás csaj

   

Voltam már "tudod, az a csaj, aki azt a finom krumplis pogit hozta", ezért szívesen sütöm ezt a keltet, ez az egyik etalon. Van már egy recept a blogon, az krumplipüre mentő, és valóban gyakran készül - mert van, mit menteni -, ez most más. Jó nagy adag, de költözködéshez készült, és sokan voltunk.

   

Krumplis pogácsa:

   

Pontosan nem tudom, hány pogi lett, de biztosan kisült négyszer 23 pogácsa, meg egy utolsó tepsin még a maradék, szóval sok.

1 kg főtt krumpli

1 kg finomliszt

2,5 dl kefír

2 dl tej

5 dkg élesztő

3 csapott teáskanál só

1 csapott teáskanál szerecsendió

1 csapott teáskanál fehérbors

20 dkg zsír (most kacsazsír)

3 tojás (+ a kenéshez nekem most ráment 2)

A lisztet, a sót, a szerecsendiót és a borsot összekevertem egy nagy tálban. Egy másikban összezúztam a krumplit, majd összekevertem a langyos tejben feloldott élesztővel, a kefírrel, a tojásokkal és a zsírral. A lisztre öntöttem a krumplis masszát, és bedagasztottam.

Mivel reggel frissiben akartam az asztalra tenni, a tésztát kitettem az erkélyre, reggelre kétszeresére kelt, akkor átgyúrtam, és ezután szaggattam ki a pogácsákat. Ha rögtön készítem, akkor a dagasztás után háromnegyed órát kell keleszteni. A tésztát két részre osztottam, és egyenként két cm vastagra nyújtottam, bevagdostam, majd megkentem tojással, és kiszaggattam.

(Nem utólag kenem meg tojással, mert én úgy tanultam a szaggatást, hogy a tészta kilógó csücskét folyton aláhajtom a nagy tésztának, így nincs maradék, amit újra át kellene gyúrni. Bár így nem lesznek olyan szép, szabályosak a pogácsák, de van, amikor ez nem is szempont.)

Pihe-puha linzer

Gyorsan leírom a szellemes kekszhez készített tésztát, mert többen kérték. Ezt a pihe-puha linzert gyakran készítem, tipikus gyerek süti. Kitöltés nélkül nagyon sokáig eláll, ezért ideális tartalék sütemény, kitöltve pedig néhány óra alatt megpuhul. A szellemekhez egész kis adag tészta kellett, ezért eleve úgy készültem, hogy a maradékból linzer lesz, és lett is.

   

A tészta:

40 dkg finomliszt

15 dkg cukor

20 dkg vaj

2 tojás

1 csipet só

2 csapott teáskanál sütőpor (el is maradhat, lásd lentebb)

Ízlés szerint: vaníliás cukor, reszelt citrom- vagy narancshéj (nekem most ez utóbbi, mégpedig 2 narancs héja)

   

A lisztet összekevertem a cukorral, a sóval és a sütőporral, majd ráöntöttem a kissé felvert tojást meg a puha vajat, és összegyúrtam. A tésztát egy fél órára hűtőbe tettem. A szellemekhez és a linzerhez is fél cm vastagra nyújtottam a tésztát (általában 2 adagban), majd kiszaggattam a formákat, és 200 fokos sütőben megsütöttem. A narancshéj aromája nagyon jól harmonizált a szellem kekszekben a csokival és a kókusszal.

Ha fontos, hogy a linzerek szép egyformák legyenek, akkor ki lehet hagyni a tésztából a sütőport.

Habfürdőző szellemek

Ovis, isis farsanghoz készülődőknek itt egy ötlet.

   

    

A jelmez idén nem volt nagy kaland, a fiam szellemnek szeretett volna öltözni, én meg boldogan bólintottam rá. A tavalyi zöld marslakó projekthez képest - hat karral, sok szemmel és csápokkal - ez nem bizonyult nagy kihívásnak. A zöld űrlényhez zöld cukormázzal bevont kekszgombóc sütik, az ezévi jelmezhez vidám szellem-kekszek passzoltak.

   

    

Persze azért ennyivel nem intézhettem el a dolgot, készítettem két adag pillecukrot, zöldet és fehéret, és ebbe ültettem be a vidám ijesztgetőket.

    

              

Nem a tészta volt a lényeg, hanem a dekoráció. A fél cm vastagra nyújtott tésztából (recept itt) hosszúkás háromszögeket vágtam, egy fém kupakkal megformáztam a fejek ívét, majd késsel a karokat. A megsült kekszeket ecset segítségével megkentem olvasztott csokival, és megszórtam kókusszal, a szemet és szájat pedig fogvájóval rajzoltam rájuk. A pillecukor receptjét itt találtam, nagyon egyszerű, látványos édesség. 

A legeslegkedvencebb

   

Bosnyák szelet
A leírt mennyiség egy 24 cm átmérőjű piteformába elég.
   
Az 1. tészta:
20 dkg finomliszt
12,5 dkg vaj
3 dkg cukor
1 tojás sárgája
1 csapott teáskanál sütőpor
   
A 2. tészta:
10 dkg finomliszt
10 dkg darált dió
10 dkg cukor
10 dkg puha vaj
2 csapott evőkanál kakaópor (nem cukrozott)

A kettő közé:
Szilvalekvár vagy valamilyen savanykás PIROS lekvár, mondjuk meggy (nálam most ez volt).

Az 1. tészta hozzávalóit összegyúrtam, a kész tésztát a hűtőbe tettem. A 2. tészta hozzávalóit is összegyúrtam. Vigyázat, ez nem áll össze egynemű masszává, de nem szabad hozzáadni több vajat, és tejfölt sem, mert akkor más lesz a süti!
Fél órás pihentetés után az omlós tésztát kinyújtottam, és a vajazott, lisztezett piteformába fektettem, belenyomkodtam, és csak annyi peremet hagytam, amennyi a lekvárt körbeveszi. Ezután megkentem meggylekvárral - szilvával lett volna az igazi, de már kifogytam -, lehet jó vastagon. A diós tésztából golyókat formáltam - nem írom, hogy gyúrtam, mert úgy kellett ujjal összetapasztani a golyókat, de megérte a fáradtságot -, majd a lekváros tésztán szépen egymás mellé rendezgettem őket. Előmelegített sütőben 200 fokon megsütöttem.
A viszonyítás kedvéért leírom, hogy a képen egy kisebb süti látható, kábé 22 cm átmérőjű (mert dupla mennyiségű tésztát gyúrtam, és készült egy nagyobb adag is).
A bosnyák szelet eredetileg szelet süti, kétszeres mennyiségű tésztából egy nagy tepsivel lesz, akkor a golyókat sorba kell rendezni, így könnyű szeletelni. De ez a kerek forma ad egy kis pluszt... 

Malac honfoglaló

   

Kis-nagyfiam minap a húspultnál nézegette a falon a képeket, amik a sertés és szarvasmarha bontási részeit voltak hivatottak bemutatni, aztán így szólt: Nézd anya, malac honfoglaló!

Az előbb húztam ki a sütőből ezt a saját malac honfoglalót. Ezzel kívánok boldog új évet mindenkinek!

A tészta lentebb, de ebből a mennyiségből lett a malacon kívül még 16 malacfej is, ami már kihagyhatatlan nálunk szilveszterkor.

   

A tészta:

Csak a hozzávalók, mert kezdődik a buli. :-)

50 dkg liszt

1 tojás (+ 1 a kenéshez)

2 dl tej

egy csipet cukor

1 teáskanál só

2 dkg élesztő

0,5 dl olaj

5 dkg vaj

Kalácsony

    

Nem variálok, mindig a Horváth Ilona féle bejglit sütöm, mert az finom, bár a tölteléket nem úgy csinálom. Persze az egész család szeretne belőle, így dupla adagot készítettem minden évben, és mivel a szépeket visszük ide-oda karácsonykor, hazaérve nekünk csak a repedt, a csálé, meg a vége jutott. Megelégeltem. A recept maradt, mert mint mondtam, finom, de a forma változott. Így született a karácsonyi kalács: a kalácsony. Egy adag tésztából két 22 cm-es kerek kalács lesz, négy-négy réteg tészta között három-három réteg töltelék. A tészta itt.

    

A leírt tésztát bedagasztottam, megkelesztettem, majd két részre osztottam, amelyeket cipóvá gyúrtam. Egy cipót négy részre vágtam, majd három részből egy-egy kis darabot lecsippentettem, és a negyedik kis cipóhoz gyúrtam. A lényeg, hogy a legfelső rétegre több tészta jusson, mert ez teljesen körbeveszi a kalácsot, és fontos, hogy ne repedjen meg. (Na tessék visszaértem az eredeti problémához! Csak itt kézben tartom a dolgokat.) Kikentem a tálat (22 cm-es kerek) margarinnal, majd jól beliszteztem. A kisebb gombócokat kinyújtottam épp akkorára, mint a tál belseje (ha nagyobb lett, és nagyobb lett az tuti, akkor levágtam, ebből lett rajta a dekoráció), és sorban belefektettem őket, közéjük kenve a töltelék harmadát-harmadát. A legnagyobb gombóc tésztát nagyobbra nyújtottam, mit a tál, majd ráfektettem a rétegekre. A széleket szépen behajtogattam a tésztarétegek alá. Amikor kész, akkor úgy néz ki, mint egy nagy lapított cipó. Az itt-ott lecsippentett maradékokból fenyő és csillag formákat vágtam, és egyik oldalukat vízzel megnedvesítve a kalács tetejére ragasztottam őket. Végül megkentem tojással, és hogy a gőz is kiszabadulhasson, szívószállal lukakat fúrtam a tésztába. 200 fokos sütőben 35-40 perc alatt megsül.

  

Mákos:

2 kerek kalácsra elegendő:

20 dkg mák

1,5 dl tej

15 dkg cukor

1 citrom reszelt héja

A mákot a cukorral összekevertem, közben felforraltam a tejet. Amikor a tej forrni kezdett, félrehúztam a tűzhelyről, beleöntöttem a cukros mákot, majd belereszeltem a citrom héját. Összekevertem, és lehűtöttem. Mivel a máktöltelék elég sűrű massza, a kalács utolsó rétege alá szoktam kenni egy kanálnyi lekvárt, hogy már ne kelljen nyomorgatni a tésztát. Szerintem ide a szilvalekvár a tuti.

   

Diós:

Na ezt nem cifrázom:

20 dkg dió (ha minden mindegy 25 :-)

15 dkg cukor

baracklekvár

Nem szoktam összekeverni, hanem a tésztarétegeket megkenem lekvárral (vékonyan), majd rászórom a cukros diót. Ennyi.  

Mézes mese

A Konyhatündér leszek oldalon meghirdetett mézeskalács szépségversenyre készítettem ezt a mézes képet. Egy hajóskapitány és türelmes asszonya története mézbe gyúrva. Nézzetek át, és szavazzatok!