Epres-túrós kelt torta

  

Az ötlet már korábban megszületett, de várni kellett finom eperre, és nemrég végre kaptam. Eredetileg sütinek terveztem, de családi összejövetelre készültünk, így torta lett belőle. Hét felnőttnek és három kisgyereknek meg sem kottyant uzsonnaidőben.

   

A tésztához:

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 tojás
3 dkg vaj
5 dkg cukor
1 csipet só

Az élesztőt felfuttattam a cukorral elkevert langyos tejben. A lisztet összekevertem a sóval, majd a közepébe öntöttem az élesztős masszát, a puha vajat és a kissé felvert tojást, majd bedagasztottam. Meleg helyen húsz percet kelesztettem, amíg kelt, elkészítettem a tölteléket.

   
A töltelékhez:
1 kg túró
1 pohár natur joghurt
25 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
3 tojás
6 evőkanál búzadara
20 szem eper
A túrót villával összetörtem, belekevertem a joghurtot, a tojást, a cukrot és a vaníliás cukrot.
   

A tésztát lisztes deszkán átgyúrtam, három részre osztottam, és mindegyiket kör alakúra nyújtottam. A tortaforma aljára sütőpapírt csiptettem, egy tészta lapot belefektettem. Megszórtam 3 evőkanál búzadarával, és ráöntöttem a töltelék felét. Erre fektettem a következő lapot, megszórtam a maradék búzadarával, és ráöntöttem a többi tölteléket. A megmosott epreket csúcsukkal felfelé belenyomtam a túróba. Végül óvatosan ráfektettem az utolsó lapot úgy, hogy felvegye a gyümölcs formáját.

Igen magas torta lett, ezért nem melegítettem előre a sütőt, 180 fokra állítottam, hogy legyen ideje átmelegedni a sütinek, és 70 perc alatt megsütöttem.

Sütés után másfél órát hagytam hűlni a formában, majd késsel körbevágtam, lekapcsoltam róla a keretet, és tálra csúsztattam. Alig volt időm fényképezni, épp csak kihűlt, el is fogyott.

Kelt szilvás gombóc

Ma jó napom volt, nem vettem magamra, ami rossz volt, és munka után határozottan úgy éreztem, ma van, mit ünnepelni. Egy barátom emlegette fel egyik nap a Szilvásgombóc dalt, egész nap ez ment a fejemben. Aztán a makacs dallam a kosaramba tette a szilvabefőttet, az ünnep-érzés pedig ...

    

   

Az ötlet már hazafele jövet megszületett, de a keresőbe beírva a "sült szilvás gombóc" kifejezést, mégsem tűnt túl eredetinek. Aztán jobban elmélyedve a receptekben, láttam, hogy a sütik gombócnak gombócok, és szilvásnak szilvásak, de a végeredménynek nincs köze a szilvás gombóchoz. Úgyhogy megküzdöttem vele, és ez a recept nem csak a nevében utal a szilvás gombócra, krumplis kelt tésztával készült, és átjön az érzés.

   

A tésztához:

35 dkg liszt

25 dkg főtt krumpli (a főtt krumplit mértem le)

1 dl tej

1 dkg élesztő

2 dkg vaj

1 tojás

1 csipet só

3 dkg cukor

Az élesztőt egy csipet cukorral felfuttatam a langyos tejben. A krumplit villával összetörtem, összekevertem az élesztős masszával, a tojással, a puha vajjal, a cukorral és a sóval, végül gyorsan összegyúrtam a liszttel. A tésztát kelesztés nélkül a jól belisztezett deszkára borítottam, átgyúrtam, 25 X 25 cm-es négyzetté nyújtottam, majd 25 részre vágtam.

  

A töltelékhez:

szilvabefőtt (25 db magozott egész szilva)
2 evőkanál cukor
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál őrölt fahéj

A cukrot összekevertem a fűszerekkel. a szilvákat szétnyitottam (nem feleztem el), a belsejüket belemártottam a fűszeres cukorba, majd összehajtottam. Mindegyik szilvát becsomagoltam egy-egy darab tésztába, és lisztes kézzel gombóccá sodortam őket.

Tíz percet hagytam kelni a gombócokat, közben 200 fokra előmelegítettem a sütőt, és elkészítettem a tetejére a morzsát.

   
A morzsához:
5 dkg liszt
5 dkg cukor
3 dkg vaj
A szobahőmérsékletű vajat összemorzsoltam a liszttel és a cukorral.

A gombócokat egy 20 X 30 cm-es kivajazott, lisztezett tepsibe rendeztem, és betettem a sütőbe. Tíz perc sütés után sütik összeértek, és kitöltötték a tepsit, ekkor rászórtam az édes morzsát, és további 25 perc alatt pirosra sütöttem a gombócokat. 

Viking flotta

   

Túlestünk egy újabb iskolai farsangon. Ezt a programot az összes szemszögből megéltem már, így volt időm levonni néhány következtetést a felkínált sütire vonatkozóan.

Két tánc, játék vagy csak szimpla futkosás között egy pohár innivaló és egy-két falat nasi kell, nem óriás muffin és habos csoda. Nem érdemes átverni a gyereket, a nagy süti csábító, de két falat után anya kezében landol. A krémes sütik nem praktikusak, a gyerekek a krémmel, habbal együtt a koszt is lenyalogatják a tíz ujjukról, és nem is bírja a gyűrődést.

Összefoglalva: a sütit legyen elég egyszer megfogni, ne legyen több két falatnál, ne legyen - túl - krémes. Nem véletlen, hogy a farsangon a kekszgombóc a favorit, ott nekem is az a kedvencem.

És végül az is számít, hogy az egyszerű gyerek-kedvenc süti hogy kerül a tálcára. Nem kell nagy flanc, csak egy kis ötletesség. Így lesz a kókusz kockából viking flotta.

   
A recept lentebb.

Malacfülek

   

  

Már nagyon szeretnék kikerülni ebből a tömény fahéj-szegfűszeg-gyömbér-narancs illat varázsból, és elsején egy jó nagyot szippantani az új év csípősen friss levegőjébe. Sokáig keresgéltem a bűbájbontó receptet, mire megtaláltam, és mellé ezt a végtelenül egyszerű varázsigét (népköltést). Boldog új évet kívánok!

  

   

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!

   
Itt egy ötlet tavalyról: malachonfoglaló és malacfejek.

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 csipet cukor
1 csipet só
1 tojás + 1 a kenéshez
5 dkg vaj
a tetejére: nádcukor vagy só és bors
  

Az élesztőt felfuttattam a langyos, cukros tejben. A lisztet megsóztam, majd ráöntöttem az élesztőt, a puha vajat és a kissé felvert tojást. Kemény tészta lesz, nem lehet dagasztani, gyúrni kell. Meleg helyen fél óra alatt a duplájára kelesztettem. Két részre osztottam, cipókat formáltam belőle, és hagytam állni negyed órát. A cipókat egyenként kinyújtottam fél cm vastagságúra. Egy 5 cm átmérőjű szaggató és egy kés segítségével vágtam ki a füleket úgy, hogy a kivágónak csak az egyik oldalát mélyesztettem bele a tésztába, a hegyes felét pedig a késsel szabtam ki. A tésztát sütőpapírra helyeztem, megkentem tojással, és egy szívószál segítségével kis lyukat vágtam a tésztán. Összesen 32 fület készítettem, 16 darabot nádcukorral szórtam meg, a többit pedig sóval és borssal. 200 fokra előmelegített sütőben megsütöttem.

Miután kihűlt, újévi jókívánságokat kötöttem rájuk.

Először mindenkinek más-más üzenetet szántam, de ennél a népi rigmusnál tökéletesebben nem tudtam volna megfogalmazni azt, amit szeretnék mindannyiunknak.

Szellőztetés - Füstölt sajtos pogácsa



Szellőztetek, pogácsát sütök, ki kell űznöm a karácsonyi illatokat, mert már a torkomat szorongatják. Bár az ünnepre magunknak nem sütöttem, tegnap este belemerültem a készülődésbe, mert még futunk pár ünnepi kört a családban. Felhasználtam a mikuláscsomag árválkodó narancsait a narancs tortához, begyúrtam a diós kekszet, amihez csak a vaj és a tojás hiányzott, a száraz összetevők már zacskóban várták a finálét, és még este bedagasztottam a füstölt sajtos pogácsát, ami reggelre szépen megkelt a hűvösben. Most sül, és már jön az illata.

Semmi extra, de cserébe gyors.

   
30 dkg liszt
15 dkg reszelt füstölt sajt
1 tojás + 1 a kenéshez
1 teáskanál só
0,5 dl olaj
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
ízlés szerint bors

A langyos tejben elmorzsoltam az élesztőt. A lisztet összekevertem a reszelt sajttal és a sóval. A lisztes keverékre öntöttem a felfutott élesztőt, a kissé felvert tojást, az olajat, összegyúrtam, és letakarva félretettem kelni. A duplájára kelt tésztát gyúródeszkán átgyúrtam, 2 cm vastagságúra kinyújtottam, a tetejét éles késsel bevagdostam, és megkentem a felvert tojással. 200 fokra előmelegített sütőben gyorsan megsütöttem. 5 cm-es kiszúróval 40 db lett belőle.

Pástétomos kalács

  
Tavaly ilyenkor már elborított minket a karácsonyi várakozás, tele voltunk csokival és gyümölccsel, aszalttal is. A csomagokban mindig ott lapul egy, ami szép-szép, de nem szeretjük, a datolya. Bőven benne jártunk már a farsangban, amikor még mindig ott árválkodott a polcon az aszalt gyümölcs, kezdeni kellett vele valamit, és ekkor jött az ötlet a pástétomra.
Ebben az évben sem úsztuk meg datolya nélkül. A szombat esti borozgatás után maradt egy kis fehérbor, és épp kimúlni készült a hűtőben, ezért gyorsan kimagoztam a gyümölcsöt, és rálöttyintettem a bort, aztán másnap megvettem a gombhoz a kabátot a tavalyi recept szerint. Csak most egy kicsit csavartam rajta.

A pástétommal kezdem, mert ez így magában is nagyon finom, és ez a tölteléke a kalácsnak azzal a különbséggel, hogy nem kell pépesíteni.
  
Pástétom/töltelék:
   
50 dkg csirkemáj összevágva (nem kell apróra)
1 fej vöröshagyma
1 birsalma
5 dkg datolya
1+1 dl száraz fehérbor vagy pezsgő
2 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem zöld
só és bors bőven mérve (persze ízlés szerint)
6 dkg vaj

Az előző nap kimagozott és 1 dl borba beáztatott datolyát kinyomkodtam, és összevágtam. (A bort, amiben a datolya ázott, kiöntöttem, mert olyan volt, mint a márc, ennyi édesség már nem fért volna el a pástétomban!) A birsalmát meghámoztam, kisebb darabokra vágta. A csirkemájat 3 dkg vajon serpenyőben gyorsan megsütöttem, nagy lángon, nem baj, ha kicsit megpirul, de ne száradjon ki. Ezután sóztam, borsoztam, és kiszedtem egy tálba. A serpenyőbe tettem még 3 dkg vajat, rádobtam az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát és birsalmát, együtt pár percig pirítottam, majd rászórtam a datolyát, ráöntöttem 1 dl bort, és az egészet hagytam kicsit főni. Végül a májat összekevertem a gyümölcsös keverékkel és az apróra vágott petrezselyemmel.
Hagytam hűlni, majd aprítógépben ledaráltam. Nem kell teljesen pépesíteni!
Végül ismét sóztam, és borsoztam, mégpedig bőven, mert a gyümölcstől elég édeskés lett a krém.
Legközelebb megbolondítom egy kis apróra vágott csilivel.

Ez egy elég nagy adag, de kis dobozokban le is lehet fagyasztani.

Ebben az évben ugyanezt az adagot készítettem el, csak nem pépesítettem, hanem tésztába csomagoltam. Ez a mennyiség egy kb. 20X30 cm-es tepsire elég.

A tésztához:

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 kávéskanál só
1 tojás (+ a kenéshez)
2 dkg vaj

Az élesztőt a langyos tejben gyorsan felfuttattam. A lisztet összekevertem a sóval, majd beleöntöttem az élesztős masszát, a kissé felvert tojást és a vajat. Jól összedolgoztam, és félretettem kelni.
A duplájára kelt tészta harmadát félretettem a rácsoknak, a másik részét akkorára nyújtottam, hogy a vajazott, lisztezett tepsibe fektetve 2 cm-es pereme legyen. A tölteléket a tésztára kanalaztam, elegyengettem, majd a maradék tésztából rácsot készítettem a tetejére. Végül megkentem a felvert tojással, és 200 fokos sütőben megsütöttem.
Mivel a töltelék nem volt nyers, csak a tésztára kellett figyelni, amikor szépen megpirult, el is készült a vacsora.
Melegen is finom, de egy éjszakára hűtőbe téve másnap istenien szeletelhető, ezért hidegtálakra is bátran ajánlom. Legközelebb én is téglaformában sütöm meg. 

Medve kifli

 

   

Annyi mindent le kellene írnom, de most mégis fordítva kezdem a bejegyzést, a péntek esti kávéról majd később, mert hosszúra sikeredett.

Van, hogy a kelt tészta a maradék felhasználás jegyében készül, így sütöttem már kalácsot sörrel  és gyümölcslével is. A kész, megkelt tészta pedig attól függően, hogy édes vagy sós, a gyúródeszkán bármilyen alakot ölthet. Ezt a tésztát először akkor sütöttem, amikor egy hatalmas adag nudlihoz készítettem sajtszószt, túl nagy adagot, mert a nudli fogyott mákkal is, a maradék szósszal pedig kezdeni kellett valamit.

Gyerekkoromban a szombati ebéd gyakran volt valamilyen finom leves, és hozzá édes kísérő: palacsinta, fánk, rizsfelfújt. Szokásunk volt együtt enni az édes tésztát a levessel, és bármilyen fura is, ezt még ma is szeretem. Így jutott eszembe másodszor is ilyen tésztát begyúrni egy zöldségleves mellé, akkor pontosítottam az arányokat, és nagy sikere lett, úgyhogy ez a recept már marad. A kiflibe nem kell töltelék, mert ez egy kimondottan édes tészta, és szinte viccesen puha. Nem érdemes tartogatni, frissen, melegen az igazi. A sok duma alatt, kattintás után ott a recept.

        

A tésztához:
50 dkg liszt
10 dkg cukor
1 csipet só
1 dl tej
1 dl tejszín
10 dkg natúr tömlős sajt (nálam Medve)
1 tojás (+ 1 a kenéshez)
2 dkg élesztő

A lisztet, a cukrot és a sót kimértem, és összekevertem. A tejet, a tejszínt és a sajtot egy edénybe tettem, és kevergetve felmelegítettem, csak addig, amíg egyneművé vált. Félrehúztam, és visszahűtöttem, hogy az élesztő meg ne főjön benne. Amikor langyosra hűlt, elmorzsoltam benne az élesztőt, és hagytam felfutni. Végül ráöntöttem  a lisztes keverékre, hozzáadtam a kissé felvert tojást, és bedagasztottam.

Háromnegyed órát hagytam kelni, majd lisztes deszkán átgyúrtam, és ismét félretettem kelni fél órára. Végül négy részre osztottam, a négy cipót egyenként kör alakúra nyújtottam (kb. 30 cm átmérőjű legyen). A tésztát 12 cikkre vágtam, és feltekertem őket. A kifliket még hagytam kelni negyed órát, majd megkentem őket tojással, és 200 fokra előmelegített sütőben megsütöttem.

Most eltértem ettől a készítési folyamattól, mert pénteken nem lett volna időm mindenre. A tésztát csütörtök este gyúrtam be, rögtön a hűtőbe tettem, aztán péntek délután elővettem, és akkor jött az átgyúrás és a második kelesztés. Ez utóbbi így tovább tartott, egy órát kelt a tészta, mert hideg volt. A végeredmény ugyanolyan lett, mint máskor.