Borozgatás, beszélgetés

A hétvégén nagyon jól haladtunk a pakolással, már csak egy szoba van hátra, de ott nincs sok minden. A konyhát nem akartam egyelőre bolygatni, mert még használni szeretném egy ideig, és majd közben lassan kipakolom a szekrényeket.  Még szombaton kiürítettük a spájzot - pénteken valahogy nem haladtunk vele, inkább hagytuk -, válogatás nélkül kihordtunk mindent az előszobába és a teraszra, néhány kallódó savanyúságon és a polcokon rongyolódó cakkos kenyérpapíron kívül semmit sem dobtunk ki. Vasárnap jó program volt a szelektálás, elég hideg volt egész nap, kisebb megszakításokkal szinte végig esett, de a teraszon ki lehetett bírni. Majdnem mindent kidobtunk, de megtaláltam az első kincseket is, a csillagsüti kiszúróformáját, és a fa rudakat egy olyan tejfölös-borsos kelt készítéséhez, amit már csaknem elfeledtem. Találtam még egy kendermagos tepsit, amit imádok, meg egy köteg régi Ezermestert és Nők Lapját, átlapozgattuk őket, és mondhatom, nagyon jól szórakoztunk.
Nem vittük túlzásba az ebédet (vajaskenyér, tea), mert lakomát terveztünk vacsorára. Délután lemerészkedtünk a pincébe, ez is szinte üres, a kertben termett szőlő régen adott egy kis bort, de már csak egy üres hordó emlékeztet erre. Néhány vegyszeres üveg hevert az egyik, egy kupac homok, meg újságpapír kötegek a másik sarokban,  a párkányon egy metszőolló, a falon egy lopó. Az ollónak annyi, a lopót felvittem, valakinek biztos kell. Sosem szerettem ide lejönni - nem is szabadott egyedül -, de azért néha mégis kellett a krumpliért, zöldségért. A pince ajtaján még látszanak a régi krétanyomok, bár a koponyát, meg a neveket már csak az ismeri fel, aki tudja, hogy ott vannak. A pincelátogatás azért nem volt hiábavaló, elhatároztuk, hogy nyitunk egy bort a vacsorához.
Hagytunk magunknak időt a főzésre, aztán a terítésre a teraszon, betakaróztunk, és jól belebeszélgettünk az éjszakába.
  
Íme a menü:
  
Cukkini-lilahagyma kendermagos tepsiben
  
      
Tejfölös-borsos kelt
  
               
Így készült:
  
Cukkini-lilahagyma kendermagos tepsiben
  
Hozzávalók:
3 kis cukkini
2 nagy fej lilahagyma
olivaolaj
só, bors (saját szájízünk szerint bőven), bazsalikom
A cukkiniket felkarikáztam, sóztam, borsoztam és megszórtam bazsalikommal. A lilahagymát félkarikákra vágtam. A cukkinit meglocsoltam olivaolajjal, majd a tepsiben négy sorba rendeztem, és közé egy-egy félkarika hagymát dugtam. (A tetejére még szórtam egy kis borsot és bazsalikomot.)
Alapesetben ez egy köret, de nem vagyunk nagy húsevők, ezért forrón kitettük az asztalra, meglocsoltuk még egy kis olivaolajjal, és a piritósokra kanalaztuk (a levét is). Utánozhatatlan!
Persze a piritós sem kenyérpiritóban készült, mert itt olyan nincs, hanem a kályhán a vaslapon (fakanállal nyomtuk hozzá a kenyeret, aztán jól bedörzsöltük fokhagymával).
Akinek ez így mégis üres, az olvaszthat rá sajtot, vagy tehet közé sonkát.

Tejfölös-borsos kelt
  
A tészta:
(24 rolád lesz belőle.)
40 dkg liszt,
1 teáskanál só,
2 dl tej,
egy csipet cukor,
2 dkg élesztő,
10 dkg zsír (kacsazsírral sütöttem), és erre tuti emlékszem, hogy, ha margarin, akkor egy kicsit több kell, mondjuk 12 dkg,
1 tojás.
A lisztet összekevertem a sóval, az élesztőt felfuttatam a cukros, langyos tejben, majd a tojással és a zsírral együtt a lisztre öntöttem, és már dagasztotta is a gép. Nagyjából 20 percet kelt a tészta, közben szárazra töröltem, és ecsettel bezsíroztam a pálcákat. A tésztából lett két cipó (az egyik rész ment a hűtőbe, mert igazából csak frissen finom), majd az egyiket négy részre, és mindegyik részt újabb három részre vágtam. Húha, ki tud követni!? Szóval ki kell sodorni a tésztát nagyjából 1 cm vastagságúra, és feltekerni a rúdra. (Egy 40-42 cm-es rúdon három rolád fér el.) Aztán mehet a 200 fokra előmelegített sütőbe úgy, hogy a pálcák széleit egy tepsi pereme támassza alá. Addig kell sütni, míg elkezd pirulni, de nem szabad megvárni, amíg ropogós lesz. Amikor kivesszük a sütőből le kell húzni a roládokat a rudakról. Nem kell megtölteni semmivel, csak sóval-borssal-paprikával ízesített tejföllel jó vastagon meg kell kenni. A tészta néhány perc alatt szinte teljesen beissza a tejfölt. Egy gazdag leves mellé tuti kísérő, de az üveg bor mellé is nagyon jól jött, az összeset bepakoltuk lefekvésig. A tészta másik fele ma délben jó volt a leveshez, és még Zsazsinak is vittem belőle. 

3 megjegyzés:

  1. Imádom az ilyen régi kamra- és konyhakincseket, meg tudok értük veszni! Meg imádom az éjszakai borozgatós beszélgetéseket is. Nagyon irigykedem! :-)

    VálaszTörlés
  2. Fura, a megjegyzések miatt most újraolvasom a szövegeket. Jó játék. :-)

    VálaszTörlés
  3. Már csak azért is, mert nagyon jók a szövegek! Meg a receptek is, de én most jobban élvezem a szövegeket, jókat írsz! :-)

    VálaszTörlés