A tésztába:
45 dkg liszt
17,5 dkg kristálycukor (Szigorúan csak az!)
20 dkg vaj (Nem margarin!)
1 egész tojás és 2 sárgája
csipet só
A tetejére:
2 tojás fehérje
kristálycukorral elkevert darált dió vagy mogyoró
A lisztet a cukorral és a csipet sóval összekevertem, aztán összemorzsoltam a vajjal, végül jó összegyúrtam a tojással. A tésztát érdemes egy kicsit pihentetni a hűtőben, mondjuk fél órát, majd deszkán jól át kell gyúrni, és úgy 7 mm vastagságúra - maradjunk annyiban, hogy a 0,5 cm kevés, az 1 cm sok - ki kell nyújtani. A nevéből adódóan érdemes maradni a formánál.
Eredetileg úgy készült a süti, hogy a sütőből kivett forró csillagok tetejét rögtön megkenték jól felvert tojásfehérjével, majd cukros darált dióba vagy mogyoróba nyomták, és hagyták kihülni, száradni. Akinek ez szimpatikus, csinálja így, nekem személy szerint a nyers hús vagy tojás nem nyerő az ételekben - volt már kivétel, bizalom kérdése az egész -, azért fordítottam a sorrenden.
Egybe nyújtottam ki a tésztát, még a kiszúrás előtt bekentem fehérjével, jól megszórtam darált dióval és cukorral, majd kézzel egy kicsit bele is nyomkodtam mielőtt kiszúrtam a csillagokat. Az újra összegyúrt tésztába így került egy kis fehérje, cukor és dió, de nem rontotta el.
Ez a süti akármeddig boldogan eláll.
Továbbolvastam kicsit, hogy megtudjam, amit meg akartam tudni, de egyelőre nem derült ki: Na és be lettél avatva?
VálaszTörlés