Borostyán szelet

A Fekete Borpince sütiversenyére találtam ki ezt a sütit. A tésztát már sütöttem egy másik változatban a mézes-túrós lepényhez, ám ezúttal egy gyömbéres, édes, boros krémmel töltöttem ki a lapokat.  

A krémhez:

3 dl fehérbor (Fekete Borpince Tramini cuvée 2012 - fehér édes desszertbor)

3 dkg friss, reszelt gyömbér

10 szem szegfűszeg

15 dkg nádcukor

3 evőkanál liszt

½  citrom leve

1 tojás

20 dkg vaj

3 dl fehérbort felforraltam a gyömbérrel és a szegfűszeggel, 5 percig hagytam gyöngyözve forrni, majd leszűrtem, és lehűtöttem. A kihűlt borból és a lisztből besamelt főztem, még forrón habverővel belekevertem egy tojást és 5 dkg cukrot, majd lehűtöttem. A vajat habosra kevertem a maradék cukorral, majd a teljesen lehűlt besamelt kanalanként adagolva hozzá, haberővel sima, könnyű krémet készítettem. A tészta elkészítéséig hűtőben tároltam.

A tésztához:

15 dkg méz

15 dkg nádcukor

10 dkg vaj

1 tojás

1 citrom leve és reszelt héja

30 dkg graham liszt

10 dkg finomliszt

1 kávéskanál őrölt fahéj

1 csipet só

1 teáskanál szódabikarbóna

A kétféle lisztet összekevertem a sóval, a fahéjjal és a szódabikarbónával. A mézet, a cukrot, a tojást, a puha vajat, a citromlevet és a citromhéjat villával, gyors mozdulatokkal összevegyítettem egy tálban. Beleöntöttem a lisztes keveréket, és gyorsan összegyúrtam. Két részre osztottam, két sütőpapír között 35 X 30 cm nagyságú lappá nyújtottam, majd 200 fokos sütőben 12 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.

Miután a lapok kihűltek, összeállítható a sütemény. Az egyik lapot megkentem a krémmel, ráborítottam a másikat, és kissé lenyomkodtam. Néhány órára hűtőbe tettem puhulni, majd felszeleteltem. A szeleteket egy-egy kandírozott gyömbérrel díszítettem.

Borkrémes-mandulás kosárkák

 

 
A tésztához:
15 dkg graham liszt
15 dkg őrölt mandula
8 dkg nádcukor
1 tojás sárgája
12,5 dkg vaj
1 csipet só
   
A krémhez:             
2,5 dl vörösbor (Fekete Borpince Cabernet franc válogatás 2011)
15 szem szegfűszeg
2 rúd fahéj
8 dkg nádcukor
2 tojás sárgája
2 teáskanál finomliszt
   
A kosarak megkenéséhez:
2 evőkanál bodzalekvár (vagy piros bogyós lekvár)
   
A csokimázhoz:
3 evőkanál kakaópor
2 evőkanál nádcukor
2 evőkanál vörösbor (Fekete Borpince Cabernet franc válogatás 2011)
1 dkg vaj
  
A formához:
2,5 dkg vaj
1 evőkanál liszt
  
Díszítéshez:
3 dkg szeletelt mandula
   

Ami még bizti kell:
24 darabos kis (4,5 cm átmérőjű) muffin sütő tepsi
alufólia és aprószemű bab (A vaksütéshez 6-7 szem babot alufóliába csomagoltam. 24 ilyen kis csomagot készítettem. Többször is felhasználható.)

   
A krém (érdemes ezzel kezdeni):
A vörösborba beletettem a szegfűszeget, a fahéjat és a cukrot, felforraltam, és 5 percig gyöngyözve hagytam forrni. Egy edényben közben habverővel összekevertem a két tojás sárgáját a liszttel és két evőkanál borral (a meleg borból kanalaztam ki). A felforralt borból kiszedtem a fűszereket (félretettem őket a karácsonyi dekorációhoz), és a bort lassan a tojásos masszára csorgattam, és habverővel alaposan kikevertem. A masszát visszatettem a tűzre, és folytonos keverés mellett besűrítettem. A kész krémet hűtőbe tettem hűlni.

   

A tészta:
A mandulát, a lisztet, a cukrot és a sót összekevertem. Hozzáadtam a vajat és a tojás sárgáját, és alaposan összegyúrtam. Nem baj, ha kissé morzsálódik. A tésztát folpackra borítottam, rudat formáltam belőle, és szorosan becsomagoltam. A rudat alaposan összenyomkodtam, és meghengergettem, hogy egyenletesebb formát kapjon, és a tészta még jobban összetömörödjön. Fél órára hűtőbe tettem.
A sütőforma mélyedéseit ecset segítségével szobahőmérsékletű vajjal megkentem, és alaposan beliszteztem.
A lehűlt tészta rudat 24 korongra szeleteltem. Minden mélyedésbe belenyomkodtam egy-egy korongot. A kosarakba egy-egy alufólia-bab csomagot ültettem.
A tésztát 220 fokra előmelegített sütőben 8 percig sütöttem.
A formát kivettem a sütőből, kivettem a babot a kosarakból, és a süti mélyedéseit minden oldalról alaposan megkentem bodzalekvárral.
A sütő hőfokát 200 fokra mérsékelve további 8 percig sütöttem a kosarakat.
A formában hagytam őket kihűlni.

A kihűlt kosarakat megtöltöttem a borkrémmel.
   

A máz:
A kakaót és a cukrot összekevertem, majd hozzáadtam a bort. Mérsékelt tűzön felhevítettem, és hagytam, hogy kissé besűrűsödjön. A tűzről levéve belekevertem a vajat, és kevergetve kissé lehűtöttem. Végül teáskanállal a sütik tetejére csorgattam a sűrű, fekete csokimázat, és a tetejére szeletelt mandulát szórtam.

Mámorítóan édes nap a Fekete Borpincénél

Múlt szombaton egy nagyon izgalmas rendezvényen vettem rész. A Fekete Borpince sütiversenyt rendezett, nevezni a pincészet borainak felhasználásával készült karácsonyi süteményekkel lehetett. A rendezvényre egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet, aki a családjával részt vett az előző süti versenyen, és szintén kedvet kapott a sütésre.

A verseny feltétele volt, hogy a sütemények otthon, minőségi, természetes alapanyagokból, mesterséges élelmiszeripari adalékanyagok mellőzésével, kizárólag a Fekete Borpince minőségi palackos borainak felhasználásával készüljenek. Mivel ilyen megmérettetésen még sosem vettem részt – tudom-tudom, már sokan ettek a süteményeimből, de még sosem zsűrizték őket élesben –, ezért nagy izgalommal álltam neki az előkészületeknek.

Gyakran használok bort a tésztákhoz, főleg a keltekhez, de most kimondottan az volt a célom, hogy érezhető legyen a sütiben a bor és annak jellege. A receptek összeállításánál a kiírásban szereplő szempontok mellett még rengeteg felsorakozott: szállítható, előre elkészíthető, kínáló falatként tálalható legyen. Végül két süteményt találtam ki (a borkrémes-mandulás kosárkát és a borostyán szeletet), a próbasütés után az egyik tésztáján módosítottam kicsit (5 dkg-mal kevesebb graham lisztet, és pont ennyivel több mandulát tettem a tésztába), és amikor a feltételeknek megfelelően leadtam a recepteket, éreztem, hogy a sütemények miatt már nincs miért izgulnom.

Persze ezzel még nem volt vége az előkészületeknek. Általában nem könnyítem meg saját dolgomat. Mivel a sütiket magunk kínáltuk a versenyen, beálltam barkács csajnak, és készítettem hozzá két tálcát. Aztán napokig gondolkoztam a csomagoláson, mert az asztalnál már nem akartam kézzel fogdosni az édességeket. Végül beugrasztottam a versenybe a barátnőmet is, mert jobb magunk mellett tudni a konkurenciát. ;)

Kiváló hangulatban telt a délután és az este, finom sütiket és borokat kóstolhattunk. Külön kiemelném a kékfrankos sillerből készített forralt bort, ami felmelegítette a kezünket, és megadta az alaphangulatot a családias délutánhoz. Amíg eszmét cseréltünk a receptekről, addig a zsűri dolgozott, majd mi is bevetettük magunkat, hogy a közönségszavazat is megszülethessen.

A zsűri tagjai voltak:

Nándori László cukrászmester - Nándori Cukrászda, Budapest

Huszti Edina gasztronómus, sommelier - Bella Napoli Pizzéria és Étterem, Szekszárd

Fekete Mihály borász - Fekete Borpince, Szekszárd.

A borkrémes-mandulás kosárkával második díjat szereztem. Tudom, hogy ez most szerénytelenség, de bátran állítom, hogy ez egy kitűnő sütemény.

A két recepttel hamarosan jövök, egyelőre itt egy teljesen szubjektív válogatás a versenyen készült képekből.

    Előkészületek

Utolsó simítások (borostyán szelet)

Vörösboros krémmel töltött mandulás kosárka (II. helyezés)
      

Amíg a zsűri dolgozott...

  

...mi a borokról és a sütikről beszélgettünk.

Kóstolt, és szavazott a közönség,...

...és én is. :)

A díjazottak:

I. hely: Acélosné Solymár Magdolna és Fodor Angelika: mézeskalács boros, aszalt gyümölcsös krémmel töltve

II. hely: Bechtel Helga: borkrémes-mandulás kosárka

III. hely: Szegedi Gabriella: Vilmos kuglófja

Közönségdíj: Szegedi Gabriella: A patikárius céklája

A pincészet két különdíja: Juhász Karina: Fekete fatörzs, valamint Richolmné Ács Ildikó és Richolm Diána: Karácsonyi fatörzs 

                                     

Fehérboros pite

  

Ezt az ötletet már dédelgettem egy ideje, mire szeptemberben végre megsütöttem. Azóta több borral készült recept is született. Sütögetés és némi javítgatás után kettővel neveztem is a Fekete Borpince sütiversenyére, ami nagyon jó hangulatú rendezvénynek ígérkezik. Azt a két receptet majd a versenyről készült beszámolóval együtt osztom meg veletek. De most jöjjön a boros pite receptje. Vigyázat, nagyon boros!

A krémhez:

5 dl fehérbor

1 citrom leve

3 tojás

3 evőkanál liszt

5 evőkanál cukor

őrölt szegfűszeg és fahéj

3,5 dl bort felforraltam a cukorral és a fűszerekkel, majd beleöntöttem a citromlevet. A tojásokat habverővel kikevertem a liszttel és a maradék borral, majd a masszát belekevertem a forró borba. A krémet visszatettem a tűzhelyre, besűrítettem, és hagytam kihűlni.

A tésztához:

10 dkg darált mandula

12 dkg liszt

5 dkg cukor

1 teáskanál sütőpor

csipet só

1 citrom reszelt héja

10 dkg vaj

1 tojás

A lisztet összevegyítettem a mandulával, a cukorral, a citromhéjjal, a sütőporral és a sóval. Elmorzsoltam benne a puha vajat, majd a tojással összegyúrtam a tésztát. A tésztát egy kivajazott, belisztezett piteformába morzsoltam, belenyomkodtam, hogy magas pereme legyen, és megszurkodtam villával. 200 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt elősütöttem a tésztát, majd beleöntöttem a krémet, és 180 fokon további 30 perc alatt megsütöttem.

A tésztából egy diónyit lecsippentve dekorációnak kis kekszeket süthetünk. A kész süteményt megszórhatjuk fahéjjal, vagy bevonhatjuk csokimázzal is.

Szelet sütinek is elkészíthető, az adag egy 20 X 30 cm-es tepsire elég.

Mákos-gyömbéres cantuccini

   

Íme egy újabb cantuccini. Nyár elején sütöttem meg először, akkor gyömbér helyett reszelt citromhéjjal, és úgy is jó volt. Másodszor citromhéj helyett reszelt gyömbér került a tésztába - mert csak az volt otthon -, nem is kevés, és a recept így is maradt, mert így volt az igazi. Görög joghurttal nagyon finom reggeli vagy uzsonna.

35 dkg liszt

15 dkg darált mák

15 dkg cukor

1 csomag sütőpor

1 csipet só

2-3 dkg friss, reszelt gyömbér

7 dkg vaj

3 tojás

   

A lisztet összekevertem a mákkal, a cukorral, a sütőporral és a sóval. Belereszeltem a friss gyömbért, elmorzsoltam benne a vajat, majd a tojásokkal készre gyúrtam a masszát. A tésztát három részre osztottam, és lisztezett deszkán 25 cm hosszú rudakká sodortam őket. Sütőpapírra tettem, és kissé belapítottam a rudak tetejét. 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütöttem. A sütőből kivéve 1,5 cm vastag szeletekre vágtam a rudakat, majd a szeleteket visszafektettem a sütőpapírra, és visszadugtam a sütőbe. 5 perc sütés után lekapcsoltam a sütőt, és tovább szárítottam a süteményt. A szárítás idejét az határozza meg, hogy inkább omlós vagy ropogós, kekszes állagot szeretnénk elérni. Mi az utóbbit szeretjük. :) 

Bodzás cantuccini

   

Azóta imádom ezt a sütit, amióta először ettem Olaszországban. Sokszor sütöm, mert nálunk annyi keksz fogy, amennyi van, úgyhogy a készletnek kimeríthetetlennek kell lennie. Nagyon egyszerű sütemény, sokáig eláll, és végtelenül variálható.

Szerintem a tésztát nem kell túlízesíteni, mert épp abban rejlik az erőssége, hogy bármihez hozzásimul, kávéhoz, kakaóhoz, teához, borhoz...

Tegnap kaptam egy nagy zacskó bodzát, lekvár lett belőle, de előtte még félretettem egy kis tál bogyót, ez került ma a sütibe. Nem lett kimondottan bodza ízű, inkább olyan benne a bogyó, mint a kuglófban a mazsola, meglepetés.

  

Egy másik recept itt, és hamarosan jövök egy mákossal is.

40 dkg finomliszt

10 dkg őrölt mandula

15 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

1 csomag sütőpor

1 citrom reszelt héja

1 kávéskanál őrölt szegfűszeg

1 csipet só

7 dkg vaj

4 tojás

Az összes száraz hozzávalót összekevertem. A hideg vajat elmorzsoltam ebben a lisztes keverékben, majd a közepébe öntöttem a kissé felvert tojásokat, és összegyúrtam a tésztát. 4 részre vágtam, rudakat sodortam belőlük, és kissé ellapítottam a tetejüket. Belenyomkodtam a tésztába a bogyókat, a rudakat összezártam, és hengerré formáztam. A sütőpapíron ellapítottam a rudakat (nagyjából 20 cm hosszúak és 4 cm szélesek voltak), majd 180 fokos sütőben épp csak aranysárgára sütöttem őket. A sütőből kivéve 1-1,5 cm széles szeletekre vágtam - még melegen, mert a süti széle hamar kiszárad, és akkor nehéz felvágni -, oldalukra fektetve visszatettem a sütőpapírra, és a sütőben további 10 percig szárítottam őket.

Kapros-spenótos leveles lepény

    
Íme egy régi recept. Addig érdemes kipróbálni, amíg van friss kapor. Sütés után a kosárkák könnyen szétválnak, remek reggelire (előző este is összerakható), vacsorára vagy akár piknikre.

40 dkg leveles tészta

Itt található a leírása. A kerek lepényhez a házilag készített tészta fele szükségeltetik, de 40 dkg bolti tésztával is elkészíthető.

A töltelékhez:
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál liszt
4 dl tej
20 dkg fagyasztott parajpüré
1 csokor kapor
só és cukor ízlés szerint
4 szelet sonka

A lisztet és az apróra vágott fokhagymát vajon megpirítottam, felöntöttem tejjel, és alaposan elkevertem. A mártást két részre osztottam. Az egyik feléhez adtam a felengedett spenótot, megsóztam, és felforraltam. A másik felébe beleszórtam az apróra vágott kaprot, megsóztam, és tettem bele egy kávéskanálnyi cukrot.  A leveles tésztát fél cm vastagságú körré nyújtottam, sütőpapírra tettem, majd 16 szeletre vágtam. A tészta darabokat középen kezdve egymás mellé húztam, és összenyomkodtam, hogy kosárkákat kapjak, majd a papírról a kivajazott, kilisztezett piteformába csúsztattam. A mélyedéseket felváltva kaporszósszal és spenóttal töltöttem meg. A sonkaszeleteket hosszában két részre vágtam, és feltekerve a kapros töltelékbe nyomkodtam.