Halloween sütik

Az elmúlt napokban a neten keresgéltem új Halloween sütiket, dekorációs és játék ötleteket keresve. A hozzám hasonló, keresgélő anyukáknak itt van két régebbi sütim ötletnek. A képek feletti címre kattintva olvashatók a receptek. Igyekszem majd időben feltenni az újakat. Jó készülődést!

  

Őszi húsos lepény

Nem múlhat el úgy az ősz, hogy nem szüreteltem, pedig ebben az évben úgy tűnt, ez mégis kimarad. De nem lehet így nekifutni a télnek, mindenféle, vagy inkább bármiféle megelégedettség érzés nélkül, mert a szüret azt ad, megelégedettséget. Szőlő szüretre - ebben az évben talán először - nem voltam hivatalos sehova, pedig ilyenkor - egy napra - még a derekam sem fáj, és este a koszos ruhát a gépbe dobálva még a körmöm alatti kosznak is tudok örülni. Tudom, tudom...
No de hétfőn délelőtt sikerült pótolni a nagy hiányt, megpakoltuk a lelkünket egy kis hümmögéssel, hogy nem múlt el ez az év sem haszontalanul, szedtük a bogyókat, a hosszú tüskék és ágak karistolták a kezünket, és olyan jó munka illata lett a ruhánknak, bőrünknek ebben a szép meleg időben. Jöhet a tél.
Kökényt és csipkebogyót szedtünk lekvárnak. A kökénnyel nem kellett túlzottan erőlködnünk, bőven hajlott az útra teli ág, csak szedni kellett, a csipkebogyó már problémásabb volt. Megyünk még, mert a gyerekeket úgy csaltuk ki, hogy kirándulunk, ezért lassan sétálva, bokorról-bokorra - tudom, a kökény cserje, de az hogy hangzik: cserjéről-cserjére - bandukoltunk a határban, és egy helyen csak rövid időre tudtunk megállni. Az előző napi mákosguba (hasonlóan elkészítve, mint a kiflifelfújt, így hidegen kockákra szeletelhető) volt a gondosan becsomagolt tízórai, otthon már készen várt minket a bableves, és félkészen a húsos lepény, ami a három évestől a hatvanhárom évesig mindenkinél nagy sikert aratott.
Íme a kép, és lentebb, kattintás után a recept.
   
  

Az a krumplis pogácsás csaj

   
Voltam már "tudod, az a csaj, aki azt a finom krumplis pogit hozta", ezért szívesen sütöm ezt a keltet, ez az egyik etalon. Van már egy recept a blogon, az krumplipüre mentő, és valóban gyakran készül - mert van, mit menteni -, ez most más. Jó nagy adag, de költözködéshez készült, és sokan voltunk.
   
Krumplis pogácsa:
   
Pontosan nem tudom, hány pogi lett, de biztosan kisült négyszer 23 pogácsa, meg egy utolsó tepsin még a maradék, szóval sok.
1 kg főtt krumpli
1 kg finomliszt
2,5 dl kefír
2 dl tej
5 dkg élesztő
3 csapott teáskanál só
1 csapott teáskanál szerecsendió
1 csapott teáskanál fehérbors
20 dkg zsír (most kacsazsír)
3 tojás (+ a kenéshez nekem most ráment 2)

A lisztet, a sót, a szerecsendiót és a borsot összekevertem egy nagy tálban. Egy másikban összezúztam a krumplit, majd összekevertem a langyos tejben feloldott élesztővel, a kefírrel, a tojásokkal és a zsírral. A lisztre öntöttem a krumplis masszát, és bedagasztottam.
Mivel reggel frissiben akartam az asztalra tenni, a tésztát kitettem az erkélyre, reggelre kétszeresére kelt, akkor átgyúrtam, és ezután szaggattam ki a pogácsákat. Ha rögtön készítem, akkor a dagasztás után háromnegyed órát kell keleszteni. A tésztát két részre osztottam, és egyenként két cm vastagra nyújtottam, bevagdostam, majd megkentem tojással, és kiszaggattam.
(Nem utólag kenem meg tojással, mert én úgy tanultam a szaggatást, hogy a tészta kilógó csücskét folyton aláhajtom a nagy tésztának, így nincs maradék, amit újra át kellene gyúrni. Bár így nem lesznek olyan szép, szabályosak a pogácsák, de van, amikor ez nem is szempont.)

Pihe-puha linzer

Gyorsan leírom a szellemes kekszhez készített tésztát, mert többen kérték. Ezt a pihe-puha linzert gyakran készítem, tipikus gyerek süti. Kitöltés nélkül nagyon sokáig eláll, ezért ideális tartalék sütemény, kitöltve pedig néhány óra alatt megpuhul. A szellemekhez egész kis adag tészta kellett, ezért eleve úgy készültem, hogy a maradékból linzer lesz, és lett is.
   

A tészta:
40 dkg finomliszt
15 dkg cukor
20 dkg vaj
2 tojás
1 csipet só
2 csapott teáskanál sütőpor (el is maradhat, lásd lentebb)
Ízlés szerint: vaníliás cukor, reszelt citrom- vagy narancshéj (nekem most ez utóbbi, mégpedig 2 narancs héja)
   
A lisztet összekevertem a cukorral, a sóval és a sütőporral, majd ráöntöttem a kissé felvert tojást meg a puha vajat, és összegyúrtam. A tésztát egy fél órára hűtőbe tettem. A szellemekhez és a linzerhez is fél cm vastagra nyújtottam a tésztát (általában 2 adagban), majd kiszaggattam a formákat, és 200 fokos sütőben megsütöttem. A narancshéj aromája nagyon jól harmonizált a szellem kekszekben a csokival és a kókusszal.
Ha fontos, hogy a linzerek szép egyformák legyenek, akkor ki lehet hagyni a tésztából a sütőport.

Habfürdőző szellemek

Ovis, isis farsanghoz készülődőknek itt egy ötlet.
   
    
A jelmez idén nem volt nagy kaland, a fiam szellemnek szeretett volna öltözni, én meg boldogan bólintottam rá. A tavalyi zöld marslakó projekthez képest - hat karral, sok szemmel és csápokkal - ez nem bizonyult nagy kihívásnak. A zöld űrlényhez zöld cukormázzal bevont kekszgombóc sütik, az ezévi jelmezhez vidám szellem-kekszek passzoltak.
   
    
Persze azért ennyivel nem intézhettem el a dolgot, készítettem két adag pillecukrot, zöldet és fehéret, és ebbe ültettem be a vidám ijesztgetőket.
    
              
Nem a tészta volt a lényeg, hanem a dekoráció. A fél cm vastagra nyújtott tésztából (recept itt) hosszúkás háromszögeket vágtam, egy fém kupakkal megformáztam a fejek ívét, majd késsel a karokat. A megsült kekszeket ecset segítségével megkentem olvasztott csokival, és megszórtam kókusszal, a szemet és szájat pedig fogvájóval rajzoltam rájuk. A pillecukor receptjét itt találtam, nagyon egyszerű, látványos édesség. 

A legeslegkedvencebb


   

Bosnyák szelet
A leírt mennyiség egy 24 cm átmérőjű piteformába elég.
   
Az 1. tészta:
20 dkg finomliszt
12,5 dkg vaj
3 dkg cukor
1 tojás sárgája
1 csapott teáskanál sütőpor
   
A 2. tészta:
10 dkg finomliszt
10 dkg darált dió
10 dkg cukor
10 dkg puha vaj
2 csapott evőkanál kakaópor (nem cukrozott)

A kettő közé:
Szilvalekvár vagy valamilyen savanykás PIROS lekvár, mondjuk meggy (nálam most ez volt).

Az 1. tészta hozzávalóit összegyúrtam, a kész tésztát a hűtőbe tettem. A 2. tészta hozzávalóit is összegyúrtam. Vigyázat, ez nem áll össze egynemű masszává, de nem szabad hozzáadni több vajat, és tejfölt sem, mert akkor más lesz a süti!
Fél órás pihentetés után az omlós tésztát kinyújtottam, és a vajazott, lisztezett piteformába fektettem, belenyomkodtam, és csak annyi peremet hagytam, amennyi a lekvárt körbeveszi. Ezután megkentem meggylekvárral - szilvával lett volna az igazi, de már kifogytam -, lehet jó vastagon. A diós tésztából golyókat formáltam - nem írom, hogy gyúrtam, mert úgy kellett ujjal összetapasztani a golyókat, de megérte a fáradtságot -, majd a lekváros tésztán szépen egymás mellé rendezgettem őket. Előmelegített sütőben 200 fokon megsütöttem.
A viszonyítás kedvéért leírom, hogy a képen egy kisebb süti látható, kábé 22 cm átmérőjű (mert dupla mennyiségű tésztát gyúrtam, és készült egy nagyobb adag is).
A bosnyák szelet eredetileg szelet süti, kétszeres mennyiségű tésztából egy nagy tepsivel lesz, akkor a golyókat sorba kell rendezni, így könnyű szeletelni. De ez a kerek forma ad egy kis pluszt...