Malacfülek

   

  

Már nagyon szeretnék kikerülni ebből a tömény fahéj-szegfűszeg-gyömbér-narancs illat varázsból, és elsején egy jó nagyot szippantani az új év csípősen friss levegőjébe. Sokáig keresgéltem a bűbájbontó receptet, mire megtaláltam, és mellé ezt a végtelenül egyszerű varázsigét (népköltést). Boldog új évet kívánok!

  

   

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!

   
Itt egy ötlet tavalyról: malachonfoglaló és malacfejek.

30 dkg liszt
1,5 dl tej
1 dkg élesztő
1 csipet cukor
1 csipet só
1 tojás + 1 a kenéshez
5 dkg vaj
a tetejére: nádcukor vagy só és bors
  

Az élesztőt felfuttattam a langyos, cukros tejben. A lisztet megsóztam, majd ráöntöttem az élesztőt, a puha vajat és a kissé felvert tojást. Kemény tészta lesz, nem lehet dagasztani, gyúrni kell. Meleg helyen fél óra alatt a duplájára kelesztettem. Két részre osztottam, cipókat formáltam belőle, és hagytam állni negyed órát. A cipókat egyenként kinyújtottam fél cm vastagságúra. Egy 5 cm átmérőjű szaggató és egy kés segítségével vágtam ki a füleket úgy, hogy a kivágónak csak az egyik oldalát mélyesztettem bele a tésztába, a hegyes felét pedig a késsel szabtam ki. A tésztát sütőpapírra helyeztem, megkentem tojással, és egy szívószál segítségével kis lyukat vágtam a tésztán. Összesen 32 fület készítettem, 16 darabot nádcukorral szórtam meg, a többit pedig sóval és borssal. 200 fokra előmelegített sütőben megsütöttem.

Miután kihűlt, újévi jókívánságokat kötöttem rájuk.

Először mindenkinek más-más üzenetet szántam, de ennél a népi rigmusnál tökéletesebben nem tudtam volna megfogalmazni azt, amit szeretnék mindannyiunknak.