Hagymás májas batyuk

      
Ezeket a májas táskákat már két hete sütöttem, de nem volt időm feltenni. Limaránál láttam az élükre ültetett batyukat, előnye, hogy mindkét irányba tud növekedni a tészta, körben megkenthető tojással, így sokkal több tölteléket tudtam beleszorítani, és ez fontos szempont volt. A munkaidőm eltolódott, fél órával később kezdek, és végzek, ami nem tűnik olyan nagy változásnak, mégis teljesen felborította az étkezési szokásaimat. Persze sejtem, hogy ez csak olyan pánik, mint amikor bejelentik, hogy egy fél óráig nem lesz víz, erre rögtön tolongás lesz a mosdóban, és lelki szemeim előtt feldereng a szomjhalál, de tény, hogy ha nem csomagolok valami rendes kaját, akkor délután három után már csak az evésre tudok gondolni, és hisztizek... Szóval ezt kell elkerülni, na meg a mértéktelen össze-vissza zabálást.
Néha viszek dobozban ebédet, de folyton keresem a megoldást arra, hogyan lehetne praktikusabban teljes értékű ebédet csomagolni. Ennek egyik jó módja, ha a csomagolást is meg lehet enni, ami itt a tészta. Nagyon gyakran használom a wokot a főzéshez - mondjuk 10-ből 6-szor -, és benne elkészítve az egyik kedvencem a hagymás máj, ezt használtam tölteléknek. Nagyon jó kis ebéd volt, de legközelebb csomagolok hozzá egy laza kis tejfölös-tojásos tormakrémet...
   
A fenti bizarr kép helyett itt egy másik. Ne zavarjon meg senkit, hogy a tányéron olyan kicsinek tűnnek, ez egy hatalmas tányér! A batyuk úgy 6X8 centimétresek voltak, 5 tesz ki egy ebédet (nekem).
    
          
Recept lentebb.
  
Hagymás májas batyuk
   
A tészta: Ugyanaz, mint az újévi malacoknál itt, de csak a fele! Amikor marad tésztám, de nem akarom már felhasználni, akkor lefagyasztom. Egy nagy dobozban gyűlik a maradék, és persze folyamatosan fogy is. Ez a megoldást nagy segítség a futkosós, elfoglalt napokon, amikor gyorsan kell valamit előkapni. Nyáron nincs gond, a kis adag tészta gyorsan kienged, télen viszont a titkos kelesztő helyemre szoktam dugni a tésztát. Na jó, nem titkos: a konyhapult az ablak alatt húzódik végig, alatta a radiátor, így egy hosszú szellőző rács biztostja, hogy a meleg ne rekedjen a pult alatt. A kelesztő tálat, vagy a keverőtálat be szoktam dugni a pult alá a radiátor előtt álló bárszékre.
Csak egy fél adag tésztám volt, ebből húsz batyu lett. A töltelék mennyisége is ehhez mérten készült.
   
A töltelék: Önmagában is megállja a helyét! Egy kis friss kenyérrel és borral (van, hogy sörrel :-)
50 dkg csirkemáj (Ha tölteléknek készül, akkor apró darabokra vágva, ha gyors vacsorának, akkor elég négy-öt darabra vágni.)
2 nagy fej lilahagyma (Van, hogy három, és ha lila nincs, akkor vörös)
5-10 gerezd fokhagyma (Ha a fiúkon múlik 5, ha rajtam 10)
olívaolaj
só, bors (ebből most több), majoranna
   
A hagymát megfuttattam az olajon, beletettem a májat. Még mielőtt teljesen átsült volna, rászórtam az apróra vágott fokhagymát, sóztam, borsoztam, megszórtam majorannával, majd, ahogy mifelént mondják, zsírjára sütöttem. A töltelék ezzel kész is volt, csak meg kellett várni, hogy kihűljön. Ha vacsorának készítem, akkor a végén még nyakon szoktam önteni 1 dl borral vagy levessel, hogy legyen egy kis szaftja.
A tésztát 0,5 cm vastagra nyújtottam, felvágtam téglalapokra, és jókora adag tölteléket tettem mindegyikre. A tészta szélét ecsettel megkentem vízzel, majd összetapasztottam, és villával díszítettem. Felállítva sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam a batyukat, és megkentem őket tojással.
220 fokra előmelegített sütőben gyorsan pirosra sütöttem.

3 megjegyzés:

  1. Körbe varrtad ? :DDD
    Pont úgy néz ki :D
    Jól van na, tudok olvasni, hogy villa, meg így- de amikor megláttam a képed, a varrógép ugrott be.

    VálaszTörlés
  2. Nekem is az ugrott be elsőre, olyan a felső kép, mintha bőrből lennének varrva. :-)

    VálaszTörlés
  3. Nekem a felső képen kotló tyúkanyóknak tűnnek, olyan helyesek! Vanca, nézz be hozzám légyszíves, szeretnélek meglepni valamivel!

    VálaszTörlés