Leltár

Minden kezdet nehéz, mondhatám, mert egy napra már meg is futamodtam, tegnap reggel bementem a városba, miután szembesültem azzal, ahogy a kert totális katasztrófa. Nem tudom, mit hittem, hiszen itt az elmúlt években nem kertészkedett senki, de nagyon nehéz elszakadni attól a képtől, ami belém ivódott gyermekkoromban. Ha a házra gondolok, és a kertre, akkor a valóságot még mindig ezek a cikázó, bevillanó régi képek takarják el.  Reggel felmértem a helyzetet, és saját ház-kert-idő képemre (alkalomadtán majd előadom) alapozva, képzeletbeli órámon az ötöstől az óramutató járásával ellentétes irányba indulva a következő leltárt készítettem:
A cseresznye leérett, a fa egyetlen ég felé nyúló ága végén még fel-feltűnik néhány szép fekete szem, de annyira nem vagyok elvetemült, hogy felmásszak értük.
Alatta régen virágoskert volt, lejjebb, az egész alsó kertben hol krumpli, hol kukorica, mák, most semmi. Valakivel időnként lekaszáltattuk a kertet, de a látvány így nagyon lehangoló volt. Tavaly ősszel aztán kiszedték a jegenyék emlékét őrző két hatalmas tuskót, felszedték a kis betonjárdát, ami kettészelte a telket, kivágták mellőle a ribizlibokrokat és az öreg szőlőt, végül egybeszántották az egész alsó részt. Most nagyon rendezett a terep. Visszatérve a leltárra: itt lent van egy szilvafa (biztató a látvány), két meggyfa (leérett), két mogyoróbokor (különböző, az egyiken lesz is valami).
Visszafelé - kert-órámon a tízes felé haladva van egy rendesen elvadult málnás, felette ribizli és a ház mellett végig szőlő. Málna még akad, a ribizlin csak aprócska fürtök vannak, este majd leszedem.
A kert ház felé eső részén régen mindenféle zöldség termett, ez most tiszta gaz, viszont tele volt kaporral, amennyit tudtam, megmentettem a kaszálás elől.
A kert tehát gyakorlatilag üres, de most már nem szabdalják fel kis utak, ágyások, és a tereprendezés után szép egységes képet mutat.
Anyuék tegnap telefonáltak, hogy délután valaki jön füvet nyírni, szerencsére ehhez én nem kellettem, úgyhogy gyorsan összeírtam, mi hiányzik a konyhából (és a kertből), és itthagytam csapot-papot. Jobb, ha már az elején végigjátszom ezt a megfutamodósdit, utána már minden simán megy majd. Remélem.
Reggel jöttem vissza, épp csak elpakoltam a konyhában a hűteni valókat, a többi cucc itt hever körülöttem a teraszon. Megiszom a kávém, és egy kicsit még bámulom az üres kertet, aztán elpakolok, és beüzemelem a konyhát.
Ja, kedden jön a szerelő, és végre lesz melegvizem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése